Németek.
Németek.
2. Németek. Árpádházi királyaink uralkodásának kezdetén a nyugatról betelepülő kézműiparosok, mesteremberek, mindenkor szíves fogadtatásra találtak. A bányamívelés, erdőirtás leginkább a betelepülő vendégek kezébe került. II. Endre király a későbbi Rozsnyóra mint királyi birtokra szászokat telepített. Rozsnyó ettől kezdve, mint bányamívelő hely, mindegyre nagyobb jelentőségre emelkedik. Eredetileg német nevét az ott mívelt rózsáktól nyerte, honnan a magyarok is később Rózsa vagy Rozsnyóbányának nevezték. Rozsnyó 1655-ben még túlnyomólag német volt (Mikulik: Magy. kisvárosi élet), azonban a XVII. században erősen magyarosodott, 1750-ben már nem volt sem külön magyar, sem német evang. egyház, jeléül annak, hogy a nyelvi különbség elenyészett.
454Dobsina hasonlókép német telepből alakult, hová 1326 után Korponáról felnémetek települtek, a kik közös eredetűek voltak a hat bányaváros lakosaival. (Wenzel: Magyarország bányászatának kritikai tört. – Karl Freih. v. Czoernig Ethnogr. 1857. évi kiad.) Dobsina elsőizben Topsucha néven szerepel, IV. Béla király 1243-ban kiadott oklevelében. Fennállásáról azonban csak az 1408 febr. 20-án kelt oklevélből nyerünk közvetetlen adatokat. (Wenzel: u. ott. 220. l.) Csetnek hasonlókép német telep, mely 1328-ban Róbert Károly királytól Korpona szabadalmait nyerte. (Bartholomaeides: Memor. Prov. Csetnek. 188–195.) Csetnek 1583–1631 évi számadáskönyve még teljesen német, 1623-tól kezdve azonban erősen tótosodott. A XVI–XVII. században vezetett csetneki számadáskönyvek szerint a következő helységekben találunk németeket: Berdárka, Feketepatak, Jolsva, Pétermány, Rekenye, Rimaszombat és Rőcze. Ezek azonban idővel tökéletesen beleolvadtak a szláv vagy a magyar lakosságba.
