A móriczhidai prépostság.
A móriczhidai prépostság.
A móriczhidai premontrei rendű prépostság is sok viszontagságon ment át a mohácsi vész után. A törökök előnyomúlásának hírére, a szerzetesek 1543-ban elhagyták a monostort, melyet kevéssel utóbb premontrei rendű apáczák foglaltak el, de ezek nem érezvén magokat biztonságban, 1553 július 1-én engedélyt kértek Ferdinánd királytól, hogy Somlyóvásárhelyre vonúlhassanak. A móriczhidai prépostság 1561-ben végleg megszűnt, s többé nem fordúl elő. A Móriczhidai család magvaszakadtával az ősi nemzetségi birtokokat 315Móriczhidán, Kapiban és Gyömörén Török Bálint szerezte meg, a kit azokba 1536-ban be is iktattak. De Török Bálint fia, Ferencz csakhamar hatalmába kerítette az apáczák birtokait, melyeket csak több rendbeli tiltakozás után, 1573-ban nyertek vissza.
Részlet a győri várfalakból, a püspökvárral.
Az apáczák azonban Somlyóvásárhelyen sem érezvén magukat biztonságban, Nagyszombatba menekültek, s magukkal vitték a móriczhidai monostorra vonatkozó adományleveleket.
A premontrei rendű szerzetesnők kihalta után a móriczhidai monostort, a hozzátartozó birtokokkal együtt, a nagyszombati Klarisszák kapták 1601-ben adományúl, de egyúttal örökölték a Török család elleni birtokpereket is, melyek csak 1618-ban, Török István halálával értek egyelőre véget.
Utóbb azonban, midőn az egykori Enyingi Török-féle birtokok Thelekesi Török János birtokába kerültek, a móriczhidai birtokrészekért folytatott perek ismét megújultak; előbb Csepeny Anna (1632), majd Szentkirályi Anna apátnő perelt Török János ellen, míg végre III. Ferdinánd királytól az apáczák 1643-ban szabadalom-levelet nyertek, melyben számukra a móriczhidai monostor és a hozzátartozó birtokok örök időre biztosíttattak, kilencz telek pedig Thelekesi Török János birtokában maradt.
Török János halála után a móriczhidai birtokok gróf Csáky László, majd az Esterházyak birtokába kerültek; az utóbbiak ellen ugyan az apáczák már 1648-ban felemelték tiltakozó szavukat, de nem akadályozhatták meg, hogy a móriczhidai és a hozzátartozó birtokokat a gróf Esterházyak el ne foglalják.
A szatmári békekötés után, 1733-ban Ordódy Konstanczia Katalin fejedelemasszony perbe idézte gróf Esterházy Ferenczet; a perben 1759-ben a királyi tábla azt az ítéletet hozta, hogy a 28 részre osztott határból az Esterházyak 18 részt, az apáczák pedig 10 részt nyertek, ezekhez számították még a hídvámot és a vásári helypénzszedési jogot, melyre 1616-ban megerősítő levelet nyertek az apáczák II. Mátyás királytól.
II. József 1782 jan. 26-án eltörölvén a rendet, az árpás-móriczhidai birtok a vallásalaphoz csatoltatott, míg 1803-ban I. Ferencz az apáczák birtokait gróf Colloredo Ferencz nejének adományozta. (Győri Tört. Füz. IV. 406–434.)
