Egyéb egyházi testületek.
Egyéb egyházi testületek.
A leveldi (ma Város- és Kis-Lőd) karthauziaknak (Veszprém vármegyéből) 1368–1485 között Nyul helységben volt földesúri joguk.
A libényi (lébényi) benedekrendi apátság 1394-ben és 1396-ban Rábcza és Sövényszád (Sövényháza) helységekben volt földesúr.
A pilisi cziszterczita rendű apátság III. Béla királytól a győri királyi vám felét kapta, a melynek még a XV. században is birtokában találjuk.
A porvai pálosok monostorát Garai László alapította, nekik adván 1430-ban ménfői és szemerei részét. (Csánki D. i. m. 571–575.) A nyúlszigeti (Szent-Margitsziget) apáczáknak 1402–1483-ban Patason volt földesúri joguk.
A pápóczi pálosok, 1368-ban és 1371-ben nyerték Magyar Pálnétól Nagy-Écs és Páznán (Pázmánd) részeit, hol a XV. században is birtokosok voltak.
A pápóczi prépostság Magyar Pálnétól, a Nádasd nembeli Gelsei László leányától, Margittól, Nagy-Écs és Páznán részeit nyerte, 1368-ban ezen kívül Nyulon birtokos. Écs és Pázmán birtokába 1455-ben újból beiktatták. (Hazai Okmt. II. 326. 316.)
A turóczi premontrei prépostság 1252-ben és 1266-ban IV. Béla királytól kapta az Écs, Szőlős-Megyer, Barát, Nyul, Tarján, Nagymegyer helységekben és Győrben levő királyi vinczelléreket, valamint a Kulcsod és a Negyven helységben lakó szekereseket. A XIV. században Nyul és Nagy-Baráti (1368), a XV.-ben Nagy-Baráti, Kulcsod és Tarján (1483–86) helységekben volt földesúri joga.
310A zirczi cziszterczita apátság III. Béla királytól a győrvárosi királyi vám fele részét kapta, melynek birtokában IV. Béla király 1254-ben megerősítette. 1453-ban a Hédervári család szedi Győr város vámját az apátság számára. Az apátságé volt Bercs is, melyet 1468–78-ban a Szent-Györgyi grófoknak adott el, a kik itt váracsot építettek.
A zobori Benedek-rendű apátság 1252-ben Radvány (ma Csilizradvány) részeit bírta. (Hazai Okmt. VI. 74.)
A zsámbéki premontrei prépostság 1353–1488 között Pátka és Szerdahely (ma puszta) helységekben volt birtokos. (Csánki D. i. m. 578–579.)
A mai Győr vármegye területén a középkorban fennállott egyházakról keveset tudunk. A pápai tizedjegyzékben az esztergomi egyházmegye plébániái között csupán a komáromi főesperességhez tartozó Vámos nevét találjuk feljegyezve (1332), a Csilizköz és a Szigetköz plébániái hiányzanak a tizedjegyzékből. Elvesztek a győri püspökség alá tartozó plébániák jegyzékei is, így csupán az egyes okleveles adatok egybevetésére vagyunk utalva.
Ortvay Tivadar (Magyarorsz. Egyh. Földl.) közölt adatait kutatásainkkal kiegészítve, Győr vármegye területén a következő egyházak állottak fenn:
