Régi egyházak.
Régi egyházak.
Asszonyfa; egy 1387-ben kiadott oklevél említi plébánosát. Béka; 1316-ban kelt oklevél szerint egyháza Szent Miklós tiszteletére, a Rába folyó mentén emelkedett. Győr (egyházairól előbb már megemlékeztünk). Győr-Szent-Márton a pannonhalmi monostorral egykorú plébánia, eredete 997. évre esik. Gyűd (Gyod) a mai Szentivántól éjszakra, a Duna mellett, kőtemplomát 1404-ben említik először (Csánki D. III. 549.) Hédervár plébániája 1397-ben már fennállott. Kajár a bakonybéli apátság birtoka, plébániája a XV. században szerepel. Koronczó egyháza 1412-ben fennállott. (Győri Tört. Füz. IV. 341.) Ménfő. Egyháza a Boldogságos Szűz tiszteletére épült; 1362–1416-ban említtetik. (Orsz. Lev. Dl. 10. 478.) Nagy-Bajcs 1252-ben szerepel első ízben, plébániája 1397-ben már fennállott. (Eszterg. Főegyházm. névtár.) Nagy-Écs. 1341-ben kelt oklevél említi Szent István tiszteletére emelt kőegyházát. (Ortvay i. m. II. 783.) Nyalka, 1362-ben Domonkos, a Szent András tiszteletére felavatott egyház plébánosa. Őrkény. 1361-ben említik Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt egyházát (ma puszta Bőny mellett. Csánki D. III. 554.). Örs. 1362-ben itt ismeretlen rendű szerzetesek laktak. Pázmánd. 1323-ban kelt oklevélben említik Szent Imre tiszteletére szentelt templomát. (Csánki D. III. 555.) Pécz (Fel-Pécz), 1430-ban Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templommal. (Csánki D. i. m. III. 455.) Ravaszd, Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról 1366-ban szól egy oklevél. (Csánki D. i. m. III. 556.) A hagyomány szerint az egyházat Szent László király alapította. Sók (Alsók). 1366-ban említik plébánosát, Miklóst. (Ortvay i. m. II. 783.) Szent Imre (Nagy-Écs közelében), egy 1367-ben kelt oklevélben szerepel plébánosa. (Csánki D. i. m. 558.) Szent Miklós. (Rábaszentmiklós), egy 1278-ban kelt oklevél szerint Szent Miklós tiszteletére emelt egyháza volt. (Hazai Okmt. VI. 323.) Szent-Péter-Alap. 1361-ben kelt oklevélből látjuk, hogy a pannonhalmi apátságé; 1460-ban Szent Péter tiszteletére emelt egyház volt az egyik Alap helységben.
A fennmaradt oklevelekben szó van egy Egyházas-Alap nevű helységről, melyben, mint a neve mutatja, a középkorban egyház volt s utóbb a XVI. században elpusztulván, a mai Bőny helység határába olvadt. Szent-Vid Pataháza, Bácsa, Szent-Iván és Győr határai között feküdt, Szent Vid tiszteletére szentelt templommal, mely 1593-ban még fennállott, bár a falú ekkor már elpusztult. Táplány, e helység határában, illetőleg helyén állott Fehéregyház, melyről a XI. század végéről van adatunk. 1096-ban itt verte szét Kálmán király a rakonczátlan keresztes hadat. 1220-ban a pannonhalmi apátság birtoka. A helységet még a XVI. században is Fejéregyház-nak írták. Táp-Szent-Miklós. III. Endre király 1292-ben a pannonhalmi apátságnak adományozta. (Ortvay II. 784.) Tét, melynek határában Pokmonostora emelkedett, mely a XIII. század elején alapíttatott. Tördemész. 1297-ben adat van Szent János tiszteletére emelt egyházáról. (Ortvay i. m. II. 784.)
