Laki Bakits Pál.
Laki Bakits Pál.
Szapolyai János király ugyan még 1526-ban Homonnai Györgyöt nevezte ki az elárvult győri püspöki székbe, de Ferdinánd király, a mint hatalma túlsúlyra jutott, a püspökség javait Laki Bakits Pálnak adományozta, a ki az újított hit követője volt s nem elégedett meg a püspökségi birtokokkal, hanem rátette kezét a káptalani javakra is, sőt a kanonokokat lakásaikból is kiűzte. A mohácsi vész után a káptalan amúgy is nagy ínségbe jutott, úgy hogy ősi jószágait kénytelen volt eladni, vagy elzálogosítani, hogy a rombadőlt egyházakat felépíthessék.
1529-ben új csapás nehezedett a győri egyházra; Lamberg Kristóf főkapitány, midőn a török had elől Bécs felé hátrált, a várat felgyújtatta; a tűz átcsapott a városra, melynek összes templomát, monostorát és házait elhamvasztotta; ekkor égtek le a kanonoki lakások is. (Fehér Ipoly i. m. 499 és 613.). Ferdinánd király 1530-ban Ujlaky Ferencz győri püspöknek visszaadta ugyan a püspökséget, de azért az egyházi birtokok pusztításai Bakits Pál haláláig meg nem szűntek, noha 1531-ben Ferdinánd király neki, valamint gazdatisztjeinek is szigoruan meghagyta, hogy a győri káptalan jobbágyait ne zaklassák.
Bakits helyett azonban mások is akadtak, a kik a káptalan és az egyház javait folyton rabolták, mint Török Bálint, a ki a komárommegyei tizedeket foglalta le, majd Bakits Péter és Miklós, sőt Nádasdy Tamás is, a kik 1537-ben, a királytól intő leveleket kaptak, de a káptalan nem sok eredményt ért el, mert ebben az évben újra kénytelen volt felszólalni Bakits Mihály és Péter rárói tisztjeinek hatalmaskodásai ellen. 1548-ban pedig Dessewffy Ferencz győri huszárkapitány okozott a káptalan abdai birtokán károkat. Némi kárpótlást nyert a káptalan e pusztításokkal szemben, mikor Cziráki György, kit később lefejeztek, összes birtokait, közöttük Szemerét, a káptalannak és a székesegyháznak adományozta; ez adományt I. Ferdinánd király 1531 június 22-én megerősítette. (A győri kápt. magán-levélt.)
