Simor János.
Simor János.
Simor János egy évtizedre terjedő főpásztorkodása (1857–1867.) maradandó emléket hagyott hátra egyházmegyéje történetében. Ismételten beutazta egyházmegyéjét, szigorú ellenőrzés alá vette papjai működését, az iskolaügyet mintaszerűvé tette. 1858-ban helyreállíttatta a Dóczy-kápolnát, a székesegyházat 1863–1865-ig 60,000 frt. költséggel megújíttatta, életre keltette a kisebb papnevelő-intézetet, az irgalmas nővéreknek zárdát, kórházat, kisdedóvót állított, 1862-ben felszentelte a Krisztus Urunk születése emlékére emelt templomot, megteremtette az egyházmegyei nyugdíjalapot, s a győri kir. jogakadémia visszaállítása körül nagy tevékenységet fejtett ki.
Mikor 1867 jan. 20-án az aránylag fiatal főpapot herczegprímássá nevezték ki, alig három heti széküresedés után Zalka János esztergomi kanonok foglalta el a püspöki széket.
