Vilt József.
Vilt József.
Fengler József halála után (1802) I. Ferencz király 1806-ban Vilt Józsefet nevezte ki győri püspökké.
A bekövetkezett franczia háborúk alatt a káptalan többször jelét adta áldozatkészségének. Már 1799-ben felszólítást nyert a káptalan, hogy a feles 322arany- és ezüstneműjét a pénzverdébe szállítsa; (Győri kápt. magán-lev.) 1814-ben pedig a bécsi burg helyreállítására adakozott.
A francziák ostroma alatt nagy károkat szenvedett a püspöki vár, melyet 1809 június 24-én az ágyúgolyók felgyújtottak s a lángok martaléka lőn. Ekkor égett el a püspöki levéltár is.
A leégett püspöki vár helyreállítására sokat áldozott az akkori püspök, Vilt József (1806–1813), majd ennek utóda, herczeg Schwarzenberg Ernő (1819–21).
Herczeg Schwarzenberg után a győri püspökség négy évig betöltetlen maradt. 1825-ben Juranics Antal lőn püspökké, a kit 1838-ban Sztankovics János követett; ez 10 évi főpásztorkodása alatt jelentékeny költséget fordított a püspöki könyvtár gyarapítására.
A szabadságharcz alatt Dresmitzer József kanonok, püspöki helynök kormányozta az egyházmegyét, 1849-ben Karner Antal neveztetett ki győri püspökké, a kit 1856-ban történt elhalálozása után Simor János követett.
