Czuczor Gergely.
Czuczor Gergely.
Czuczor Gergely, irodalomtörténetünk nagy alakjainak egyike, született 1780-ban a nyitramegyei Andódon, miért is bővebb életrajzát a nyitramegyei kötetben találja az olvasó. 1817-ben belépett a pannonhalmi benczésrendbe és 1824-ben tanára lett a győri főgimnáziumnak. Eleinte az alsóbb osztályokban tanított, de 1828-ban már a győri főapátsági liczeumban a magyar nyelv és irodalom tanára. Itt és ugyanez évben lépett a nyilvánosság elé »Az aradi gyűlés« czímű nagyobb époszával. Győrött kezdte el »Hunyadi« czímű nagy hőskölteményét is, mely töredék maradt. 1837-ben, miután időközben a M. T. Akadémia tagja lett, Pannonhalmára költözött. 1838-ban a győri liczeumban tanított, rövid idő mulva pedig kinevezték a győri kir. akadémiához a magyar nyelv és irodalom tanárává. Czuczor ez időben a város legnépszerűbb embere volt, költői dicsősége és hazaszeretete pedig a város lakosságának tiszteletét szerezte meg neki. Midőn ez időben az ismeretes sok méltatlanság érte, a polgárság fáklyásmenettel tisztelte meg. 1848-ban résztvett a forradalmi mozgalmakban s »Riadó« czímű költeményeért először Pesten, majd Kufsteinban nehéz rabságot szenvedett, melyből 1851-ben szabadúlt ki. Ezután Pesten lakott 1866-ban bekövetkezett haláláig. Apróbb költeményei közül többet győri tanársága idejében írt. Győrött a nagy költő emlékét utczanév és emléktábla őrzi.
