Dallos Miklós.
166Dallos Miklós.
Dallos Miklós róm. kath. püspök, született Győrött. Apja János, győri bíró, anyja Grebecsi Ilona volt. Ifjúságát nem ismerjük. 1609-ben egri kanonok volt és a káptalan Bécsbe küldte az idegen kézre jutott káptalani tizedek és egyéb jövedelmek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyezték át, a hol zólyomi főesperes és olvasó-kanonok lett. Mint lectort küldte őt a káptalan 1616-ban Prágába, Pázmány Péterhez, az új prímáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg. 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen résztvett és a tanácskozásokról naplót vezetett. 1619-ben pécsi püspökké nevezték ki, de egyházmegyéje területét a törökök tartották elfoglalva. Ekkor nevezték ki királyi tanácsossá. Midőn Bethlen hadai Magyarországot megszállották, Dallos Bécsbe menekült, hol szavának nagy súlya volt nemcsak a magyar tanács ülésein, de a császári titkos tanácsban is. 1621-ben Bethlen követeivel alkudozott. 1622-ben váczi, s a következő évben győri püspök lett. Ugyanekkor a király a beszterczebányai alkudozásokra kiküldött országos bizottság fejévé nevezte ki, s mint ilyen, erélylyel és tapintatosan vezette a Bethlen biztosaival folytatott tárgyalásokat. A császári háznak s a jezsuitáknak nagy barátja volt. Végső évében, 1629-ben 26.000 forintos alapítványnyal megvetette a győri papnevelő alapját. Közpályája legnevezetesebb okmányait »Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomácziai írásai« czím alatt Fraknói Vilmos és Ráth Károly adták ki 1867-ben.
