A Mátra területe.

Full text search

A Mátra területe.
A Mátra községei, melyek a hegység lábainál fekszenek, éjszakról Pásztó, Hasznos, Tar, Nagybátony, Szuha, Maczonka, Mátramindszent, Dorogháza, Parád, Bodony, Recsk, Derecske; keletről Sirok, Tarnaszentmária, Verpelét; délről Domoszló, Abasár, Vécs, Markaz, Pálosvörösmart, Gyöngyös város, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Szűcsi, Rózsaszentmárton, nyugatról Szurdok-püspöki és Zagyvaszentjakab. A Mátra tisztán erdőségből áll. Mezőgazdaság itt nincsen, csak legeltetés. Növényzete elég dús, a mire a gyakori csapadék és éjjelenként a gazdag harmatok nagy befolyással vannak. A magasabb részeken július és augusztus hóban éri el a fejlődésének tetőpontját a növényzet. A hegyek tetején a fensíkok, melyeket kaszálóknak használnak, igen bő szénatermést nyújtanak, de a sarjút a környékbeli gazdaságok már csak legelőül használják. Az újabb intensiv legelő-készítés rendszerével, a nyúlszapuka-termeléssel a Mátra hegyikaszálóit és legelőit még jobban ki lehetne használni.
A munkásviszonyok a Mátrában a kivándorlás korszakában szintén igen megváltoztak. Alig van község, melyből 100–150 ember ki ne vándorolt volna, a mi a népség 10%-ának felel meg. Igaz, hogy igen kis százalék az, mely keresetét vissza nem küldötte, de maga a kivándorolt, ha visszatért, már nem a régi volt mert a tengerentúli rossz szokásokat magával hozta. Az így beállott munkáshiány a munkabéreket nagyben felemelte. A szükséges erdei munkákra alig maradt munkás, és a nagy béreket a munka alig bírta meg. A tavasz beálltával a munkás nép az Alföldre is elszegődik 48–58 kor. és konvenczió-fizetés mellett, az asszony-munkások pedig 30–38 korona és konvenczió mellett; a konvenczió 2–4 kgr. szalonna, 4–8 kgr. főzelék, 40–50 kg. liszt.
222A Mátra-hegységben a marhatenyésztés csak időszaki, kivéve a hegység alatt fekvő községeket, a hol azonban egyöntetűség alig található, habár az átmenet jellege meglátszik a község marháinál, a régi magyar faj és a nyugati marha között. Magában a Mátrában marhatenyésztés – a telepítvényes községeket kivéve – nincsen, az ottani takarmányt és legelőt a lenti gazdaságok a gazdaságukban tenyésztett marhák részére használják fel, melyeket bizonyos időszakokban oda felhajtanak.
Juhtenyésztés a hegységben nincsen; de a közeli gazdaságok időszakonként felküldik ide nyájaikat és csordáikat.
A sertéstenyésztés a gazdaságokban a beállott nagymérvű sertésvész következtében nagyrészt megszünt. Azelőtt nagy jövedelmet biztosított a gazdáknak; ma azonban az erdőket csaknem mind kivágták, makktermő fa is alig van, s így a régi híres makkoltatás sem volna lehetséges.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi