A tiszai rész.

Full text search

A tiszai rész.
A kanyargó Tisza Heves vármegye földjét 28.9 kilométeren mossa. Igaz hogy a megyét ketté szeli és sok éven át sok termését pusztította el, de mindannyiszor búsásan megjavította lerakott iszapjával. Ma már a mentesített területen viruló gazdasági életet és gazdasági kultúrát találni. E terület Füzesabony, Besenyő, Heves határain túl keletre a Tiszáig és azontúl Hajdu és Borsod vármegyék határáig terül el. Községei a Tiszán innen Poroszló, Szond, Kömlő, Tiszanána, Átány, Heves, Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós, Pély, Kisköre, míg a Tiszán túl: Tiszafüred, Örvény, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván. Talaja a Tiszán inneni résznek kötött barna humuszos, alul nehéz, agyagos talajjal; túl a Tiszán homokos, a lapályosabb rész öntvény-talaj. Mindkét helyen néhol szíkes területekkel. Poroszló és Tiszafüred között folyik a Tisza és mellette terül el a nagy ártér, nagy füzeseivel, melyek már csaknem nagy erdőket alkotnak. Termelési ágak a nehezebb talajokban búza, árpa, zab, dohány, kukoricza, burgonya, repcze, míg a homokos részeken a rozsot termelik a búza helyett. Czukorrépát szintén nagy területeken termelnek és a hatvani czukorgyár dolgozza fel. A hozam, tekintve a talajt, igen jó, úgy hogy magyar holdakon az átlag 8 q buzatermés nem megy ritkaságszámba. Éppen így a többi terményeknél is a legjobb termést adja, a mit a magyar föld adhat. A dohánytermelés szintén általános. A szamosháti és kapadohányt termelik, melyekből az előbbi 10–12 q-t ad kat. holdja, melyért 32–42 korona árt érnek el a gazdák. A kapadohány szintén ad 16 q-t is, melyért 40–52 korona árt fizetnek. A dohánybeváltás Jász-Nagykún-Szolnok vármegye területén, Tiszaroffon történik. Az ártéri rétek adják a jó szénát és kedvező időben a sarjút; továbbá a mesterséges takarmányt a luczerna adja. Az ártéri terület csaknem mind a takarmánytermelést szolgálja, a szántható részeket pedig kapás növénynyel ültetik be. Tiszafüreden és Tiszaigaron nagy szőlő- és gyümölcstermelés van a homokos földeken. A kendertermelés nem iparszerű; csak házi szövésre termesztetik. A mezőgazdasági technika már fejlődésben van, és a gazdasági gépek a különben is jómódú kisgazdáknál feltalálhatók. A gazdálkodási rendszer a szabad gazdálkodás, melyet sokszor az időjárási viszonyok befolyásolnak, de tekintve a talaj jóságát, a szabad gazdálkodást még elbírja. A munkásviszonyok jók. A nép szorgalmas; kivándorlás alig van. A munkabérek általában nagyok és teljesen megfelelnek a mátraalji viszonyoknak. Éghajlata normális. A csapadék – tekintve a Tisza közelségét – megfelelő. Állattenyésztés a vármegyében a legnagyobb; 227a mi önként érthető, mert természetes rétek, legelők, nagy területeket alkotnak. A fajokat illetőleg a szarvasmarháknál a magyar faj a domináló, hiszen mindig hírnevesek voltak e vidék gúlyái. A vörös-tarka fajt is fel lehet már találni egyes gazdaságokban. Tisztán simmenthali faj a kassai püspökség tiszaörsi gazdaságában van, míg az eredeti magyar fajt, Graefl Jenő poroszlói, a szatmári püspökség, és Elek István gazdaságában tenyésztik. A kisgazdáknál szintén a magyar faj a tenyészirány. Lótenyésztés a félvér angol faj. Hírneves ménest tart fenn Graefl Jenő és a szatmári püspökség. Igen nemes lóanyag van különösen Tiszafüred, Tiszanána, Poroszló, Kömlő, Szond községekben. Sertés- és birka-tenyésztés általában a gazdaságokban található fel, és a jobbmódú kisgazdáknál. A baromfi-tenyésztést nagyban űzik, de különösen a liba-tenyésztést, úgy hogy nem ritkaság egy tanyán 2–300 drb. libát egy nyájban találhatni.
A halászat is nagy keresetforrást alkot, különösen Örvényben, a hol rendszeres halászatot űznek. A híres tiszai kecsege innen kerül a kereskedésbe s a harcsa, ponty, süllő, kárász, stb. is. A halászat a nagy kerítő-hálókkal, a lapsoló hálóval, Bóné-hálóval és verse hálóval történik. A hajózás a Tiszán, Szolnok és Tokaj között fennáll. A terményeket a vidékről csaknem mind Szolnok felé hajón továbbítják, a mi nagy előny a gazdákra nézve, mert ez 50–60 fillér megtakarítást jelent métermázsánként.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi