Besenyőtelek.
Besenyőtelek.
Besenyőtelek. Az egri járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, a Laskó-patak közelében fekszik. Eredeti neve Bessenyő volt. Legrégibb adatunk 1278-ból való e helységről. Ekkor egy Tekme nevű besenyő birtoka volt, a ki 1278 táján örökös nélkül halt el s valószínűleg az egész helység ura volt. 1467-ben Bessenyei Mihály alnádor birtoka, a ki ebben az évben Máyás királytól besenyei birtokához 24Tepély pusztát kapta adományul. Ennek az adománylevélnek az eredetije megvan az itteni közbirtokosság levéltárában. Az 1549 és az 1554-ik évi adóösszeírás szerint lakói elfutottak és a helységet pusztán hagyták. 1564-ben újra telepítették. Rákóczy Zsigmond egri kapitány 1589–1590-ik évi számadáskönyveiben azok között a helységek között szerepel, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a tizedet. A XVII. század első felében elpusztult, csak az 1675-ik évi összeírásban találkozunk ismét e helység nevével, hol ekkor egy nemesi kúria volt. Ettől kezdve 1848-ig csak nemesek lakták s az itteni nemes közbirtokosság volt a plebánia kegyura is. Az 1693-ik évi összeírásban Szabó András volt itt birtokos, kívüle még Bessenyei Zsigmondnak is volt birtoka, melyet Szabó Andrásnak, nejének és három fiának elzálogosított, a kik e zálogbirtokra 1698-ban királyi adományt nyertek. E két családon kívül a XVIII. század folyamán számos nemes telepedett le a helységben. Mint a Bóta, melynek őse Bóta Benedek 1664 május 20-án nyert czímeres nemeslevelet, melyet 1666-ban kihirdettek s jelenleg a közbirtokossági levéltárban őríznek, továbbá a Ragó-család, melynek őse Ragó János, 1684-ben nyert armálist; Mlinkó, melynek ősét, Mlinkó Mátyást, 1698-ban nemesítették. A helység régi temploma a XVI. században épült, ezt újabban iskolának alakították át. Régi oltárképét a közbirtokossági levéltárban őrzik. Az új templomot a nemes közbirtokosság 1790–1803 között építtette. A helység területe 8513 k. hold, lakóházak száma 634 és a lakosság 3132 lélek, mind magyar; vallásra nézve van róm. kath. 3065, gör. kath. 7, ref. 16, ág. ev. 2 és izr. 45. A lakosság iparoskört, olvasókört, fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket tart fenn. Czakó Kálmánnak és Bertalannak itt két műmalma van. A község postája helyben, távírója Mezőtárkányban és vasúti állomása Füzesabonyban van. Hozzátartozik Tepélypuszta, mely 1464-ben már megvolt.
