Boczonád.
Boczonád.
Boczonád. A hevesi járásban, a nagy magyar Alföld éjszaki szélén fekszik és Szolnok vármegyével határos. A hagyomány szerint a falu eredetileg a mostanitól fél kilométer távolságra, a Goszthonyi-féle birtokon, az úgynevezett Dobogó-parton állott, ugyanitt épült a templom is. 1320 előtt Sirok várának tartozékai közé sorozhatjuk, ekkor az Aba nembeli Borh-Bodon ág birtoka volt. Később az Aba nembeli Domoszlai család birtokába került. Domoszlai Demeter magtalan halála után a király 1418-ban a Rozgonyiaknak adományozta a helységet, melyet 1486-ban is a kezükön találunk. Plebániáját már az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzék is elősorolja, a mikor boczonádi Péter pap 12 garas adót fizetett. Az 1552-ik évi adóösszeírásban ama helységek között szerepel, a melyektől a rájuk kivetett adó nem volt behajtható. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint 1553–54-ben kezdett újra települni. 1589–90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a tizedet. A XVII. század elején elpusztult. Az 1635-ik évi összeírásban újonnan épült helységként van felvéve. Az 1647-ik évi összeírás szerint nemes község volt. 1675-ben szintén nemes községként szerepel az összeírásban. A XIX. század első felében Almássy István és özvegy Szeleczky Mártonné voltak a helység földesurai. Plebániája a török hódoltság alatt megszünt s a helység 1716-ban – a canonica vizitatio szerint – Tarnaméra fiókja volt. Az ősi plebániát 1775-ben állították helyre. Templomát 1770-ben építtette Szeleczky Márton kir. tanácsos és neje Czobel Viktória, a kinek családi czímere a templom főbejáratát ékesíti. A Szeleczkyek a XVII. század második felében telepedtek le Boczonádra, melyet Lipót király adományozott Szeleczky tábornoknak. Ennek magtalan halála után birtokait unokaöcscse, a fenti Szeleczky Márton örökölte, a ki 1760-ban Boczonádon kastélyt épített. Szeleczky Márton halála után († 1798 január 30-án) itteni birtokait hasonnevű fia († 1818-ban) örökölte, kinek halála után özvegye Gosztony Apollónia birtokába ment át vétel czímén, a ki után Gosztony Alajos örökölte. Ennek fiai megosztozván az atyai örökségen, Boczonád Gosztony Kálmánnak († 1907 január 18-án) jutott, a ki után fiai Andor, Kálmán és Sándor örökölték. Jelenleg Gosztony Kálmán örökösei (1526 hold), Gosztony Kálmánné szül. Esztelneki Biró Cornélia (1350 hold) és Tornyai Schossberger Henrikné (1600 hold) a helység legnagyobb birtokosai. A róm. kath. templomnak Gosztony Kálmán örökösei a kegyurai. A hagyomány szerint az 1770 előtti templom, a mely fából volt, a mai Szent János-szobor helyén állott, hol az alapkövek ma is láthatók. A határban egy kúnhalomszerű emelkedés is látható. A község területe 5142 k. hold, lakóházak száma 25252 és a lakosság 1769 lélek, a kik kettő kivételével magyarok. Vallásra nézve 11 ref. és 31 izr., a többi róm. kath. A lakosság hitelszövetkezetet, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, kath. temetkezési társulatot és tűzoltó-egyesületet tart fenn. Postája helyben, távírója Hevesen és vasúti állomása Ludason van. E helységhez tartozik Alatka puszta, mely hajdan önálló helység volt és plebániája volt. E pusztán az 1870-es évekig egy félig romban heverő templom állott fenn, melynek köveiből néhai Szerelem Géza kastélyt építtetett s a régi templom egy gót stílű ablakát emlékül a kastélyba beépíttette. A kriptában volt csontokat pedig kőlappal fedett koporsóba tétette. E kastély jelenleg özvegy Gosztony Kálmánné szül. Esztelneki Biró Cornélia birtokában van, kinek a községben fennálló szép kastélyát id. Szeleczky Márton építtete a XVIII. sz. első felében. Van itt nagyobb könyvtár, számos régi családi kép, érdekes ódon butorok, velenczei csillárok stb.
