Gyöngyössolymos.
Gyöngyössolymos.
Gyöngyössolymos. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység, illetőleg Kishegy alatt elterülő völgyben, a Nagypatak mellett fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka. Első ízben az egri káptalannak 1275-ben kelt határjáró oklevelében említik. Az 1332–35-ik évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, a patai kerület plebániái között. A XV. században (1425) a Sólymosy család birtokában találjuk, e család kihaltával 1430 előtt Rozgonyi Péter egri püspök nyeri adományul a királytól, a ki az egri püspökség alapításakor a püspökség jószágaiból kiszakított Kis-Tálya és Novaj helységeket kárpótlásul Solymost adja az egri egyháznak. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint is az egri püspökség birtoka. Az 1544–45-ik évi török pusztítás nyomai még évek mulva is észlelhetők a helységben. Az 1551-ik évi úrbéri összeírás szerint 6 egésztelkes jobbágyot és 6 zsellért találtak itt, 10 telek pedig elhagyott volt. A helység ekkor már a törököknek is adózott. Az 1577-ik évi úrbéri összeírás szerint 13 egész telkes és 16 zsellér lakosa volt. Az 1577-ik évi úrbéri összeírás szerint lakosai bortermeléssel is foglalkoztak s mint püspöki jobbágyok, termésök után ötödrészt tartoztak adózni. Az 1577. évi bortermés 2406 köbölre tehető. 1635-ben 2 1/2 portát és 7 malmot írtak itt össze. 1647-ben 3 portája volt, ekkor itt armálista nemesek is laktak. 1675-ben 2 3/4 portát és 7 malmot vettek fel az összeírásba. Az 1693-ik évi összeírás szerint az egri püspökségnek 91 jobbágytelke volt itt. 1848-ig az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg az egri érsekségnek 9000 k. hold birtoka van a község határában. A róm. kath. templom 1700-ban már fennállott, 1707-ben pedig orgonával is fel volt szerelve. Kegyura az egri érsek. 44A község területe 11.776 k. hold, lakóházak száma 397 és a lakosság 2400 lélek, a kik mind magyarok s 4 ref. és 13 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet és függetlenségi 48-as kört tartanak fenn. A lakosság járom, talicska, talpfa, vályú, gereblye és más egyéb szerszámfa készítésével is foglalkozik. Egyik főkeresete a fa- és a kőfuvarozás. A határban az egri érsekségnek és a közbirtokosságnak kőbányái vannak. A Monostor erdőben egy zárda romjai láthatók, a mely állítólag a cziszterczieké volt. A hegységben két várnak vagy erődítvénynek még némi nyoma látható. Az egyiket Óvárnak, a másikat Nyesett várnak nevezik. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. Ide tartozik a Barnamalom. Egri érseki tanya, Ludányimalom és Tokárlak.
