Gyöngyöstarján.

Full text search

Gyöngyöstarján.
Gyöngyöstarján. A gyöngyösi járásban, a Mátra lánczolatának Világos nevű része alatt, dombos vidéken fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Szalánczi és Tarjáni ágának jutott. Midőn 1275-ben a Tarjáni ágból származott György fiai Tarján Péter, Etre és Sándor megjáratták határait, a helység két részre oszlott: Nagy- és Kis-Tarjánra. Mária királynő 1383 június 20-án Széchenyi Kónya fia Franknak (Ferencz), Vas, Zala és Sopron vármegyék főispánjának adta cserébe, két sopronvármegyeihelységért. Széchenyi Frank unokája László (1450), nem lévén fiúutóda, hogy családi birtokai leányai kezén maradjanak, leányait, Hedviget, Losonczy Albert nejét és Annát, a ki 1460-ban Gúthi Országh Mihály fiának Jánosnak volt a jegyese, fiúsíttatta. 1461-ben és 1481-ben Losonczy Albert és Gúthi Országh Mihály fia János, csakugyan adományul nyerték Mátyás királytól. Tarjánnak ekkor városi jellege volt. A Losonczyak azonban részüket elzálogosították Parlaghi Györgynek, a ki Tarján felét 1486-ban végrendeletileg Nagylucsei Orbán győri püspök és kincstartó testvéreinek hagyományozta. Az 1549–1552-ik évi adó-összeírások szerint Országh Kristóf birtokában találjuk. Országh Kristóf fiörökösök nélkül halván el, az itteni birtokok Losonczy István utódaira szállottak. 1582-ben a helység, melynek ekkor 11 portája volt, a Homonnay, Ungnád és a Várady családok földesúri hatósága alá tartozott. 1589–90-ben szintén az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1635-ben Gyöngyöstarján helységben 4 1/2, 1647-ben 4, 1675-ben 2 1/2, 1686-ban 2 portát írtak össze. 1684-ben a Koháry, Vécsey és a Haller családok birtokában találjuk. 1693-ban gróf Koháry István 14, báró Haller Samu 8, a Bossányi család 2 jobbágytelek ura volt itt. Birtokos volt itt még Gyulay Ferencz és Ferenczffy Ferencz is. 1741-ben a Nyáry és a gróf Forgách családok birtoka. A XIX. század első felében, gróf Forgách Alajosné, gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Orczy, Goszthony, Darvas, Almássy és a Fehér családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Borhy Györgynek, Kekécs József és Skultéty István örököseinek van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. templomát báró Haller Zsigmond építtette. Az alapkövét 1750-ben tették le s 1753-ban szentelték fel. A plebánia 1760-ban épült. Az iskolát a község építtette, midőn az 1858–59-ik évi kényszer kölcsönt (4000 frt) a községnek visszafizették. A község területe 8364 k. hold, lakóházak száma 417 és a lakosság 2323 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve ref. 3, izr. 20, egyéb 17, a többi róm. kath. A helység lakói önkéntes tűzoltóegyesületet, 48-as kört, gazdakört, keresztény fogyasztási értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. Említést érdemel a gyöngyöstarjáni nagy pincze, mely vizözöni iszapkőbe van vágva s a melyet a báró Haller család 1740 körül 40,000 sein forintért (1 frt. = 40 kr.) készíttetett franczia hadi foglyokkal. Hossza 271 méter, szélessége 6 méter. Ezenkivül el van látva mellékágakkal és helyiségekkel, úgy szintén szép kupolás előcsarnokkal; e pinczébe állítólag 80–100.000 akó bor fér el. Jelenleg Borhy György udvari tanácsos tulajdona. Itt van még dr. Polgár Sándorné tégla-, cserép- és edénygyára. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartoznak: Pusztafajzat, továbbá Agyagipartelep, Borhytanya, Kekécstanya, Kisdomb, Pusztacserepes és Sósrét nevű tanyák, illetőleg lakott helyek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi