Maczonka.
Maczonka.
Maczonka. A pétervásári járásban, a Mátra hegység éjszaki oldalán elterülő fennsíkon fekszik. A községen egy soha ki nem száradó kis patak folyik keresztül. 1396-ban Machonka néven említik az oklevelek, ekkor Neczpáli György birtoka volt, a ki azt Ilsvai Leuszták nádornak adta cserébe Túrócz-Zsámbokréthért, mely csereszerződést 1416-ban megújítottak. Az 1549-ik évi adóösszeírás alkalmával már az elpusztult helységek között szerepel. 1552-ben 3 portát írtak itt össze. Ekkor már a hódoltsághoz tartozott. 1554-ben 2 portát vettek fel az összeírásba. 1564-ben 3 portája volt. 1635-ben 1 /4, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 1686-ban fél portával vették fel. 1693-ban Vay László birtoka, ekkor puszta jellege volt. A XIX. század első felében Gyürky Pál és Baloghyné birtoka, kívülök még Marsó Lászlónak is volt egy kisebb jószága a helység határában. Később a Bertha család volt itt birtokos 1861-ig, utána a Mátray családé 1869-ig, e birtok jelenleg a Rusznyák örökösöké. A helységben levő régi úrilakok közül az egyik Marsó Lőrinczé, a másik a Rusznyák örökösöké. A róm. kath. templom egyike a legrégebbieknek. Építészeti jellegét tekintve, a XV. században épült. A fala méter szélességű s gömbölyű patakkavicsból, deszka között öntötték össze. Eredetileg kőfallal (czinteremmel) volt körülvéve, melynek most már csak az alapfala látszik. A helységnek vastartalmú savanyúvízforrása is van; a helység felső részén a kútak kisebb-nagyobb részben vastartalmúak s kitünő ivóvizet szolgáltatnak. A község területe 844 k. hold, lakóházak száma 104 és a lakosság 566 lélek, a kik mind magyar anyanyelvűek s 5 protestáns és 13 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A nők háziszövéssel foglalkoznak és a vásznat nemcsak saját szükségleteikre használják fel, hanem el is adják. A helység postája és távírója Kisterene, vasúti állomása Nagybátony és Kisterene.
