Maklár.

Full text search

55Maklár.
Maklár. Az egri járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, sík vidéken fekszik. A községen az Eger patak egyik ága, a Malomárok folyik keresztül. Az 1261-ben kiadott megerősítő-levél szerint az egri püspökség ősi birtoka. De az 1317-ben kelt ítélet alapján, az egri káptalan nyeri el. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben Maclar név alatt fordul elő, plebániája, mely közvetetlenül a püspökség alá tartozott s nem volt beosztva egy esperesi kerületbe sem, egyike volt e korban a leggazdagabbaknak. 1467-ben ismét az egri püspökség birtokában találjuk. Az egri püspökség 1493–96-ik évi számadásaiban Nagy-Maklár és Kis-Maklár helységek vannak felvéve. Az 1549-ik évi összeírásban Maklár néven szerepel, az egri káptalan birtokában találjuk; ekkor 15 adóköteles, 10 elszegényedett és 1 újonnan települt jobbágytelket írtak itt össze. 1552-ben 12 portát írtak össze. 1552 szeptemberben Ali basa itt ütött tábort. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint Eger ostroma alkalmával elpusztult s így az adóösszeírásba nem volt felvehető. Egy évtized alatt azonban ismét helyreállott, az 1564-ik évi adóösszeírás szerint 52 portája volt. 1635-ben 3 1/2, 1647-ben 4, 1675-ben szintén 4, 1686-ban 3 1/2 portát vettek itt fel az összeírásba. Az egri püspökség 1684-ik évi úrbéri összeírása szerint 53 adófizető lakosa volt. Midőn Doria János 1687 július elején megkezdte Eger várának körülzárolását, Maklárra tette főhadiszállását s innen hívta fel a vármegye közönségét, hogy a körülzároló császári had élelmezése dolgában intézkedjék. Az 1693-ki évi összeírás szerint az egri püspöknek 26 jobbágytelke volt itten. 1741-ben az egész helység az egri püspökség birtoka volt. 1848-ig az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg a helység legnagyobb birtokosa az egri érsekség. Az 1849 február 26-án vívott kápolnai csata első napján Aulich honvédtábornok táborozott itt a 2-ik honvédhadosztálylyal, majd a másnapi mérkőzés után a magyar sereg Kápolnáról idáig vonult vissza. A község területe 559 k. hold, lakóházak száma 430 és a lakosság 2297 lélek, a kik most mind magyar anyanyelvűek. Pedig a helység egy része sváb telepes volt, a kik azonban mind megmagyarosodtak, de még most is sok köztük a német nevű. Vallásra nézve róm. kath. 2024, ref. 257, ág. ev. 1 és izr. 15. A helység határában levő Baglyoshalmon egy őskori telep nyomaira akadtak, a hol arany fülbevalókat és mammuthfogakat találtak. A róm. kath. templomot 1787-ben kezdte építtetni gróf Esterházy Károly egri püspök, melyet 1796-ban fejeztek be. Kegyura az egri érsek. A reformátusok temploma 1781-ben épült. A helység lakói önkéntes tűzoltó-egyesületet és református olvasókört tartanak fenn. A község postája és vasúti állomása helyben van, távírója Füzesabonyban. E helységhez tartozik a Vöröskútitanya.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi