Rózsaszentmárton.
Rózsaszentmárton.
Rózsaszentmárton. A hatvani járásban, az apczi Somlyó-hegy alatt elterülő völgyben fekszik. Eredetileg Mátra-Újvár megyéhez tartozott. Első ízben 1231-ben említik az oklevelek. A XIV. és XV. századokban Fancsal-Telki néven (1351 és 1421) szerepel az oklevelekben. Az 1549-ik évi adóösszeírásban 4, 1552-ben 2, 1554-ben 3, 1564-ben 4 portával szerepel. 1589–90-ben ama helységek között fordul elő, a melyek az egri várba szállították a püspöki tizedet. 1635-ben 2 1/4, 1647-ben 1 1/4, 1675-ben szintén 1 1/4, 1686-ban ugyanannyi portája volt. Az 1684-ik évi összeírás szerint a Fejérpataky család és Szalay György birtoka. Az 1693. évi összeírás szerint Szalay György, Szalay Albert, Szalay Imre, 68Szalay Gáspár, Fejérpataky özvegye és Gál János voltak itt birtokosok. 1741-ben gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott. Az 1771-ik évi úrbéri osztályozás az első osztályú falvak közé sorozza. A XVIII. század második felében herczeg Grassalkovich Antal birtokába került, családjának 1841-ig volt a helységben földesúri joga. A Grassalkovich családtól báró Sina György vette meg. Jelenleg özvegy Spitzer Lászlónénak van a helység határában 691 hold kiterjedésű birtoka. Róm. kath. templomát 1780-ban Grassalkovich Antal herczeg építtette. A helység határában gyakran találnak kőkori régiségeket. Van a községben kezdetleges szénbánya is. Bár a szénréteg elég vastag, az még nem tökéletes szén, hanem csak megszenesült fa. A község területe 2942 k. hold, lakóházak száma 237 és a lakosság 1279 lélek, a kik mind magyarok s 2 ref. és 8 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A község postája, távíró és vasúti állomása Apcz. A helység neve eredetileg Fancsal volt, e néven találjuk az 1549–1686-ik évi összeírásokban is. Hozzátartoznak: Világostanya, és Vizváritanya telepek.
