Sarud.
Sarud.
Sarud. A tiszafüredi járásban, a Nagy-Alföldön, a Nagy-Tisza jobb partján, attól mintegy négy s a Kis-Tiszától egy kilométernyire fekszik. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven említik. Később Saruldegyháza néven fordul elő. Az egri püspökség 1494-ik évi számadáskönyveiben Sarwd néven van felvéve. Az 1549-ik évi adóösszeírásban Sarudh néven szerepel. Ekkor az egri püspök földesúri hatósága alá tartozott. 1549-ben a törökök kirabolták. 1552-ben elpusztult, az 1553–54-ik évben azonban újra felépült. Az 1564-ik évi adóösszeírásban már 11 portával szerepel. Az 1551-ik évi úrbéri összeírás szerint 8 egésztelkes jobbágya volt itt az egri püspöknek. Az 1577-ik évi úrbéri összeírás szerint 18 egész és 10 féltelkes lakosa volt. A helység az egri vár részére szolgáltatta be a tizedét, azon felül 25 boglya szénát. Ekkor már a török hódoltsághoz tartozott. A török földesúr részére 220 forintot fizetett, ezen felül a császárpénz és egyéb illetmények czímén, még 24 forintot fizetett a örököknek. 1612-ben már teljesen elpusztult. 1693-ban Batik György birtokában találjuk, kivüle még Galambos Ferenc, Péntek Benedek, István, öregebb István, András stb. voltak itt birtokosok. 1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A szatmári püspökség felállításával (1804) a szatmári püspök birtokába került, a kinek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg a szatmári püspökség a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templomot 1780-ban építtette gróf Esterházy egri püspök. 1888-ban a Tisza elöntötte a községet, s ez alkalommal 5 ház összedőlt, egy nőt magával ragadott az árvíz, a község közepén pedig a mostani szentháromság mellett, a víz árja egy őskori temetőt mosott ki, a sírból kisodort emberi csontokat 5–600 méter távolságban, a közlegelőn szórva szét. Ez árvíz sodra ásta ki az iskola előtt levő természetes vízgyűjtő medenczét is. A helység területe 10.365 k. hold, a lakóházak száma 466 és a lakosság 3191 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve róm. kath. 3094, gör. kath. 2, ref. 84, izr. 11. A lakosság kath. olvasókört, fogyasztási szövetkezetet és önkéntes tűzoltóegyesületet tart fenn. A nők házi vászonszövéssel foglalkoznak. A község postája helyben van, távíró és vasúti állomása Poroszló. E helységhez tartozik: Pusztahídvég, Jánositanya, Csárdamajor, továbbá Feketetanya, Tölgyeshát, Pusztadaruhát, Büdöskútitanya és Rátkaytanya.
