Szajla.
Szajla.
Szajla. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt elterülő Dolina völgyben, a Tarna patak mellett fekszik. 1389-ben találkozunk első ízben e helység nevével, akkor a siroki vár tartozéka volt. Az 1454. és az 1465. évi oklevelekben Zayna és Zayla néven fordul elő. Ekkor a Tari család birtoka volt. Később a Kompolthiaké lett. Az Országh csal. és a Kompolthiak között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében Országh Mihály fiainak birtokába került. Országh Kristóf kiskorúsága alatt Losonczy István tette rá a kezét e helységre. Az ő birtokában találjuk 1549-ben és 1552-ben is. Országh Kristóf elérvén nagykorúságát, átvette atyja után öröklött birtokait. 1554-ben még 4 portája volt, ekkor már Országh Kristófot uralta. 1564-ben már az elpusztult helységek között szerepel. 1635-ben másfél, 1647-ben szintén másfél, 1675-ben pedig egy portával szerepel az adóösszeírásokban. A XVII. század közepén Nyáry Zsigmondé volt, a ki Vámosy István Heves vármegyei alispánnak († 1661) adta zálogba. 1684-ben Szopeki Pál birtokában találjuk. Az 1686. évi adóösszeírás szerint csak fél portája volt. 1693-ban a Huszár család 2 jobbágytelek ura volt itten. A XVIII. században tótokat telepítettek a helységbe, a kik a XIX. század elején már teljesen elmagyarosodtak. Később a Vitalisz, Gáspárdy, Szerelem és Gosztony családok voltak itt birtokosok. Jelenleg gróf Károlyi Mihálynak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1820-ban épült. 1900-ban nagy tűzvész pusztított, mely alkalommal a helység lakói legnagyobb része leégett. A község területe 1519 k. hold, lakóházak száma 140 és a lakosság 809 lélek, akik mind magyarok s 5 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakói kath. olvasókört és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája és távíróállomása Pétervására, vasúti állomása Parád.
