Sirok.

Full text search

Sirok.
Sirok. A pétervásári járásban, a Mátra hegység alatt s a Felső- és Éjszaki Tarna patak összefolyásánál elterülő kies völgykatlanban fekszik. Eredetileg az Aba nemzetség ősi birtoka. Az osztálykor a nemzetség Borh-Bodon ága nyerte; alkalmasint ez építette a siroki várat is, melynek hatalmas romjai még jelenleg is fennállanak. 1267-ben az Aba nemzetség Csobánka ágának is volt itt részbirtoka. A XIV. század elején Borh-Bodon fia Demeter, a ki Csák Máté híveihez tartozott, volt a siroki vár ura, honnan éveken át daczolt az ekkor még gyenge királyi hatalommal. Csák Máté maga is nagy súlyt helyezett a siroki vár birtokára, ezért Demeternek harczosokat küldött a vár védelmére. A Barsa nembeli Kopasz-féle lázadás leveretése után azonban rákerült a sor Sirokra is. 1320-ban Debreczeni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán ostrom alá fogták a várat, melyet csakhamar megvívtak. Borh-Bodon fia Demeter fiával; Miklóssal és Bodonnal együtt jószágait vesztette. Sirokon ezután 1324-ben Kompolthi Imre lett a várnagy, a ki királyi tisztviselő gyanánt parancsnokolt az ősi Aba nembeli jószágon. 1332-ben egy cseh származású Chenyk nevű tisztnek adta Károly 73király a várat, a hozzátartozó helységekkel egyetemben, a kit még ebben az évben beiktattak. Sirok várába és tartozékaiba. De a király csakhamar visszavette tőle és Sirok királyi vár lett. 1372-ben Nagy Lajos király kijavíttatta, a munkálat költségeit azonban Domoszlai Miklós, Heves vármegye alispánja és siroki várnagy viselte s 2000 forint értékben zálogul az egész vár az ő kezén maradt. 1388-ban Zsigmond király megengedte Tari Lászlónak, hogy e várat Domoszlai Miklóstól kiválthassa. 1389-ben örökre neki adományozta. Ekkor a következő helységek tartoztak a várhoz: Sirokalja, Verpelét, Nagyberek és Szajla. A vár alatt keletkezett helységeket, melyet az oklevelek Sirok vagy Sirokalja néven említenek, alkalmasint a Tari család alapította. 1426-ban már megvolt s a XV. század egy év nélküli oklevele oppidiumnak (városnak) mondja. Ekkor vámszedő hely is volt. Tari György 1464-ben Mátyás király beleegyezésével Gúthi Országh Mihálynak és a Kompolthiaknak zálogosította el, noha 1454-ben a Pásztohi családdal kölcsönös örökösödési szerződést kötött. E miatt a Pásztohiak perrel támadták meg a zálogszerződést, de 1472-ben Tari György, a ki időközben hűtlenség bűnperébe esett, magtalanul elhalván, mégis Országh Mihály és a Kompolthiak nyerték adományul. Ekkor azután 1475-ban a Pasztohi család is lemondott Sirok iránti igényeiről. Országh Mihály nádor még előzőleg, 1474-ben, Tari György özvegyét férje birtokaiból járó kilenczedre nézve kielégítette, egyúttal a siroki várban talált felszerelést és házi eszközöket neki kiadta. 1475-ben azután Mátyás király új adománylevelet állított ki Országh Mihálynak és Kompolthi Jánosnak Sirok várára. Ez az adománylevél Sirokalja várost is elősorolja a tartozékok között. 1522-ben Országh Mihály négy fia: János, a váczi püspök, Ferenc, Imre és László, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Kompolthiakkal, melynek értelmében Sirok vára a hozzátartozó birtokkal együtt a Kompolthiak kihaltával az Országh családra szállott. Míg Országh Kristóf kiskorú volt, az alatt Losonczy István vette kezelésbe a siroki uradalmat. Az ő birtokaként szerepel az 1549-ik évi összeírásban is. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint 4 portája volt. Az 1554. évi adóösszeírásban 3, 1564-ben pedig 9 portával szerepel. Az Országh testvérek közül csak Lászlónak volt egy fia Kristóf, a ki az uradalmat birtokába vette, ellene azonban a nőági örökösök, mint Országh Magdolna, férjezett Bánffy Istvánné, még Kristóf kiskorúsága idejében, 1548-ban pert indítottak részt követelvén az uradalomból. Országh Magdolna meg is nyerte a pert, de Országh Kristóf, a ki időközben felserdült, ellene szegült az ítélet végrehajtásának, végre is egyezségileg intézték el a dolgot. Országh Kristóf nagy gondot fordított Sirok várára s állandóan 100 lovast tartott benne. Országh Kristóf halála után (1567) Török Ferencz és neje Országh Borbála nyerték Sirokot adományul. Török Ferencznek két leánya volt, az egyik volt Zsuzsánna, a ki Nyáry Pálhoz ment nőül. Nyáry Pálnak két gyermeke volt; Miklós és Borbála, a kit Haller Sámuel tábornok vett nőül. Eger eleste után (1596) Kátay Benedek és Helmeczy János elfutottak az őrséggel, mire a várat a törökök könnyű szerrel hatalmukba kerítették. A törökök tetemes haderőt tartottak a várban, a mi maga után vonta a mohamedánok letelepülését. A vár belterületén, valamint a várfalak mentén levő házak is a törökök birtokában voltak. Maga a helység azonban a XVII. század közepén Nyáry Zsigmond birtokában volt, a kitől Vámosy István († 1661) bírta zálogban. Nyáry Borbála révén, a ki mint láttuk, Haller Sámuel tábornok neje lett, a helység egy része a Haller család birtokába jutott, míg a másik rész, Nyáry Miklós négy leánya révén, a Bossányi, Petrovay, Révay és Huszár családok birtoka lett. A siroki vár 1687 július 1-én még török kézben volt. Mielőtt Doria János Egert körülzárolta volna, Szarvaskő és Sirok örök őrsége, belátván a várnak tarthatatlanságát, július közepén minden ellentállás nélkül feladták és Egerbe vonultak vissza. Az 1693-ik évi összeírás szerint Sirok a hozzátartozó uradalommal együtt Bagni marquis birtokában volt, de a szatmári béke után ismét visszakerült a Nyáry család örököseinek birtokába. A XIX. század első felében gróf Sztáray, gróf Esterházy, Goszthony, báró Orczy, Németh, Tahy, Petrovay és a Vecsey családoknak volt itt földesuri joga. Jelenleg gróf Károlyi Mihálynak, Braun Mátyás örököseinek és Grosz Jakabnak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1760 táján épült. A plebánia kegyura gróf Károlyi Mihály. A helységben egy régi nemesi udvarház áll fenn, százados díszkert közepén, mely legutóbb a Novotha családé volt, jelenleg Grosz Jakabé. A község területe 11.013 k. hold, lakóházak 74száma 314 és a lakosság 1900 lélek, a kik közül 7 német, 2 horvát és 7 egyéb anyanyelvű; vallásra nézve 2 protestáns és 67 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község határában kőbánya van s a lakosság kőfejtéssel és durvább kőfaragó-munkával foglalkozik. A község postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Parád. E helységhez tartozik: Pusztakőkút, Pusztadalla és Rozsnakpuszta, mely a XVI. században önálló helység volt.

Parád. – Gróf Károlyi Mihály kastélya.

Pétervására. – Gróf Keglevich Gyula kastélya.

A róm. kath. templom belseje.

Gótikus szentségtartó.
Pétervására.

A róm. kath. templom.

Poroszló. – A Bán-féle gyártelep.

Poroszló. – Graefl Jenő úrilaka.

Recsk. – Báró Barkóczy Sándor kastélya.

Szurdokpüspöki. – Györgyey Antal kastélya.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi