Búza.
Búza.
A vármegye főterménye a búza, mely körülbelül a bevetett terület egy harmadrészét veszi igénybe; 1903-ban, mely évből az alábbi adatokat vesszük, 29.086 hektáron termeltek búzát. A talaj, összetételénél fogva biztos és kielégítő hozamot szokott adni. Átlagos termése hektáronként 11.36 métermázsa, mely összeg a Duna bal partjának és az egész országnak átlagos búzatermése mögött elmarad ugyan, de ez nem annak a körülménynek tulajdonítandó, mintha Hont vármegye völgyeiben kevésbbé termékeny földek terülnének el. A vármegye átlagát csak az éjszakibb hegyvidék hozamának sovány volta nyomja le valamennyire; ennek ellenére mégis alig egy métermázsával marad csak a Duna balpartjának átlaga mögött, a mi eléggé mutatja, hogy a vármegye délibb vidéke és völgyei mennyire alkalmasak a búzatermelésre. Általánosságban a vörös kalászú búzát vetik; a nagyobb birtokosok több helyen a tiszavidéki fehérkalászú búzát is termelik, melynek hektoliterenkint 80 kg. a súlya, tehát nem marad az alföldön elért súly mögött. Ujabban a szakálltalan franczia búzával tesznek kisérletet és az enyhe teleken, a hol kifagyás nem veszélyezteti, szép az elért eredmény. A búza előveteménye ott, a hol nem ugarba vetik, legtöbbször vöröshere, bükköny, néhol pedig valamely kapásnövény szokott lenni. Az istálló- és műtrágyát, ha közvetetlenül alája is adják, jól tűri, ritka években csökken megdülés következtében, a termés eredménye. A búza üszög ellen való páczolása a vármegye területén általában elterjedt és mindennapos már a kisgazdáknál is.
