Baromlak.
Baromlak.
Baromlak, Bars vármegye felől, a határszélen fekszik. E kisközség házainak száma mindössze 42 és lakosaié, a kik nagyobbrészt tótajkúak és mindannyian róm. kath. vallásúak, 422. Postája, távírója és legközelebbi vasúti állomása Udvard, vagy Érsekújvár. Némelyek szerint hajdan királyi marhaállás, vagyis mint neve is mondja: baromlak volt. Azelőtt a ma Öregfalu néven ismeretes dűlőn állott, a honnan azonban, vízhiány miatt, át kellett telepednie. Első okleveles nyoma nem nyúlik vissza tovább, mint 1529-ig, a mikor e birtok fölött Szentmihályi Tamás és Kürthy Miklós pörösködnek. 1562-ben Ujfalussy Miklós kapott reá királyi adományt. 1576-ban már a törökdúlásoknak esett áldozatúl és mindössze öt háza állott fenn, 1669-ben pedig szintén a törököktől teljesen elpusztított helységek között szerepel. 1599-ben Nagyváthy Menyhért és Boldizsár is birtokosaiként vannak említve, 1603-ban pedig az Izdenczy családbeliek osztozkodtak rajta. 1619-ben Csery Mihályt, 1636-ban pedig Bogyó Pál özvegyét: Borne Katalint is a birtokosai között találjuk. Ez időtájt pusztult el másodszor. 1692-ben Akács Imre új adományt kap az egész Baromlakra. 1750-ben ismét más birtokosával ismerkedünk meg Borfői Bory László személyében, a ki itteni részét, úgy látszik, Barinay Teréznek és Bajcsy Józsefnek adta el, mert három évvel később már ezek a földesurai. A mult század elején Platthy Mihály, Reinprecht Ignácz, Rozsos László és a Bajcsyak voltak a közbirtokosai, majd e családokon kívül még Illés György és Pyber Ignácz. Katholikus temploma a XIV. században már fennállott.
