Vas és fémipar.
Vas és fémipar.
A vasszükséglet a múlt század folyamán óriási mértékben növekedett, ennek hatása alatt fejlődött Nógrád vármegyében a jelentős vasipar s ezt az alkalmat használta fel az újabb időben Kossuch János, ő alapította 1854-ben a szinóbányai vasgyárat, melyet később Kuhinka Testvérek katalinvölgyi üveggyárával elcserélt. A vasgyár tehát Kuhinka Ferenczé lett. Leginkább nyersvasat és kereskedelmi öntvényt termelt, a vasérczet Szinóbánya, Ipolyróna és Etrefalva községek határán levő bányatelepekből kapta, de a vasércz kifogyván, ezzel vármegyénkben a termelés megszűnt. A gyár jelenleg Kramer J. budapesti czég tulajdona, a ki gőzerővel berendezve, 200 munkással dolgozik. Gyárt vízvezetéki, csatornázási czikkeket, csöveket és mindenféle öntöttvas alkatrészeket.
Hazánk egyik legismertebb és legnevezetesebb vasgyára Nógrád vármegyében a Rimamurány-Salgótarjáni Vasfinomító Társaság salgótarjáni gyára, mely 1869-ben alakult s működését gőzerőre berendezve, 1871-ben kezdte meg. Több nevezetes hengerművel, vizszivattyúval, metszőgéppel, kör- és olvasztó-kemenczével rendelkezik, évente 6–700 munkást állandóan foglalkoztat s mintegy 180.000 métermázsa vasat dolgoztat fel, mihez a nyers anyagot a gömöri telepek, a kőszenet a helybeli bányák szolgáltatják. E jelentékeny iparvállalat fellendülését a kőszénnek köszönheti s évről-évre örvendetesen emelkedik. Gyártmányai rúdvas, vasgerenda, idomvas, sodrony, sodronyszeg, kocsitengely, melyek nemcsak hazánkban, de Ausztriában és a Balkán-államokban is nagy keresletnek örvendenek. Évi forgalma ez idő szerint 40 millió korona.
A vasat feldolgozó többi iparokból van a vármegyében: 345 kovács, 42 lakatos, 7 műlakatos, 2 reszelővágó, összesen 318 segéddel és 425 inassal.
Jelentős ipar vármegyénkben az újabb időben nagy lendületnek indúlt zománczozó-ipar Losonczon, melynek elismert minőségű gyártmányai nemcsak hazánkban és Ausztriában, de Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália piaczain is nagy keresletnek örvendenek. Két ily gyár van Losonczon: a Sternlicht S. és Társai czégé, mely hazánkban a legrégibb (alapíttatott 1884-ben) és ma már 700 munkással dolgozik; a másik a Rakottyay György és Társai czég gyára, mely újabb keletű, 1892-ben alakult s ma 900 munkást foglalkoztatva, rövid idő alatt lendült fel ennyire. E gyárak leginkább belföldi bádogot dolgoznak fel, saját nyersedény sajtolóik vannak és a modern technika legújabb berendezésével vannak felszerelve. Forgalmuk évi 4 millió korona. A füleki zománczozógyár 1908-ban alakult, de csődbe jutott és most helyezik ismét üzembe.
Eléggé fejlett továbbá vármegyénkben az épület- és műbádogosipar, 22 önálló mesterrel és 39 segédszemélyzettel.
A fémipar terén újabban szépen fejlődik Selmeczi Miklós serétgyára Losonczon, mely ólomcsövek gyártására is berendezkedik és 10 munkásnak ad foglalkozást. A vas és fémiparral foglalkozik a vármegyében összesen 3769 személy.
