Rád.
Rád.
Rád. Vácz közelében fekszik. 193 házzal. Lakosai vegyesen magyarok és tótajkúak. Vallásuk róm. kath. és ág. ev. és számuk 1127. Postája helyben van, táviró és vasútállomása Vácz. E község fennállásáról csak a XVII. századtól kezdve vannak adataink. 1633–1634-ben a váczi mahije községei között találjuk, hét adóköteles házzal. 1715-ben 10 magyar és hét tót, 1720-ban 19 magyar háztartását írták össze. A XVIII. század első felében a Vay család, 1770-ben Muslay Gábor volt a földesura. 1826-ban Muslay Antal, Csanád vármegye főispánja, Muslay István, Muslay Károly özvegye és Mocsáry Tamás voltak itt birtokosok és később a Muslayakon kívül Bokros Elek és Szilády Géza is. Most Muslay Gyulának és Muslay Bertalannénak van itt nagyobb birtoka. A Muslay Gyula kuriáját még Muslay Antal főispán építtette, a másikat pedig Muslay Sándor a XIX. század negyvenes éveiben s ez jelenleg özvegy Muslay Sándornéé. A községben két templom van. A katholikusoké a XVIII. század elején, az evangélikusoké a XVIII. század második felében épült. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, kath. olvasókört és kath. temetkezési egyesületet tartanak fenn. Idetartoznak: Cseke-, Drapkó- és Körtvélyes-puszták.
Rád. – Muslay Gyula kúriája.
