Rárósmulyad. Az Ipoly völgyében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 65 és lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 448. Postája, távírója és vasútállomása Nógrádszakal. A középkorban két falu volt: Rárós és Mulyad. Az 1548. évi adóösszeírásban mindkét helységet még külön találjuk. Rárós Bornemisza Pálé, Mulyad pedig Lipthay Jánosé volt. 1562–63-ban már a török hódoltsághoz tartozott, de ekkor csak hat adóköteles házát írták össze. 1598-ban Ráróson Soós János, Mulyadon Mocsáry György volt a földesúr. 1715-ben hat magyar, 1720-ban négy 110magyar és 1 német háztartását vették fel. A XVIII. század elején a Török család, 1770-ben Balogh János és Baross József, 1826-ban pedig Baross János és László özvegyei, valamint Gál Ferencz örökösei voltak a földesurai. Az egykori Baross- és Luchkovitz-féle kúria most dr. Rádáké, a régi Gál-féle kúria pedig jelenleg Jekkel Józsefé. A község határában erősen vastartalmú savanyúvizkút van s vele kapcsolatban fürdőépület is. Legutóbb fejezték be és szentelték fel a magyar stilben épült érdekes r. kath. templomot. Az egész templom vasbetonból épült és e tekintetben eddig az első és egyetlen ily templom hazánkban. A községhez tartozik: Parlag-puszta, Hámor-puszta, a hol hajdan vas- és ezüst-olvasztó hámorok voltak, továbbá Rárós-puszta, melynek helyén a középkorban Rárós-község feküdt. E pusztán, az Ipoly folyón, még a törököktől épített kőhíd vezetett át, melyet 1907-ben vashíddal helyettesítettek.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.