Nógrádnak tetemes része hegyes-dombos vidék. Nagyobb kiterjedésű lapályok csak a folyóvölgyekben találhatók. A vármegye domborzati viszonyai elég változatos képének megalkotásában nagy része van a harmadkori vulkáni hegységeknek (Osztrovszki, Börzsönyi hegység; Cserhát, Karancs, Medves), a melyek e kornak alsóneogén epochájában egyrészt mint szigetvulkánok (vagy vulkános szigetek) emelkedtek ki a tengerből, másrészt a tenger partján, vagy ahhoz közel elhelyezkedve, szórták szét környékükön az erupciók termékeit. Terjedelmüket illetőleg kisebb jelentőségűek a vármegye déli részében a mezozóosz alaphegység fennmaradt dachstein mész és dolomit rögei (Nagyszál, a Cserhátnak nyugati »sarokköve«, 652 m. – a keleti a 367 m. magas Tepkehegy * – és a Várhegy.)
A magassági adatok mindvégig az adriai-tenger szintjére vonatkoznak, ha csak más nulla pont külön nincsen kiemelve. Az adatokat a katonai felvételek reambulált (1:75.000 ill. 1:25.000) térképlapjai alapján adjuk.
A vármegye domborzati viszonyait, illetőleg azok keletkezését, kialakulását és a talajnemek mineműségét figyelembe véve, nagyjában négy, fiziográfiailag elég jól jellemezhető területi egységet különböztethetünk meg (lásd az 1. sz. térképvázlatot): a fentemlített harmadkori trachit-hegységeket, a miocén dombvidéket, az Ipoly depressziós völgyét és a Vepor gneiszmasszivumát.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.