Fekvése. Határok.
Fekvése. Határok.
A Kárpátok hegylánczainak felgyűrődésekor, a Magyar Nagy Alföld területének lesülyedésével egyidőben igen intenziv vulkánikus működés indúlt meg épen e terület mozgásban lévő részeinek peremén keletkezett törések mentén. * Az itt kifejlődött vulkánikus centrumokat »eruptivus zóna« néven az Éjszaknyugati Kárpátokhoz soroljuk. * Ott, a hol ez a zóna »keresztűl vág« a Magyar Középhegység fennmaradt hegyrögein – »az Alföldnek egy darabját a Felvidékhez csatolva« (Léva, Balassagyarmat, Losoncz, Rimaszombat, Bánréve, Miskolcz vonalain) – terűl el az éjszakon Zólyom és Gömör, keleten Gömör és Heves, délen Pest-Pilis-Solt-Kiskun és nyugaton Hont vármegyékkel határos Nógrád vármegyének 4124 km2-nyi földje, a melyet igen zegzugosan futó, jobbára mesterséges határa, az Ipoly és a Zagyva forrásvidéke és felsőszakasza körül, illetőleg a Duna és a Zagyva között elterülő hegyes-völgyes vidékből kihasít, oly módon, hogy területének főrésze a Ferrótól számított 36°55?, illetőleg 37°45? keleti hosszúság és 47°46?, illetőleg 48°36? éjszaki szélesség közé esik. Kiterjedésében ez a terület – déli és keleti csücskeit kivéve – nagyjában az Ipolyvölgy felső szakaszát követi és egyrészt az Ipoly, másrészt a Zagyva völgye felé lejt. A két folyó maga a vármegye területén délnyugatnak, illetőleg délnyugat-délnek veszi útját.
Schafarzik F. dr. szerint, »vagy az Alföld sülyedése vagy a Cserhát emelkedése, vagy esetleg egyidőben történt emelkedés és sülyedés, szóval: depresszió okozta a repedéseket, a melyekből a láva kitódult.«
Cholnoky J. dr. az Éjszaknyugati Kárpátokról adott felosztásában megkülönbözteti a következő zónákat: 1. a homokkő v. flis-zónát, 2. a mészkő-zónát, 3. a kristályos magok zónáját, 4. a Nagy-Tátra és Alacsony-Tátra zónáját, 5. a Variscusi hegység megmaradt darabjait (Vepor, Szepes-gömöri érczhegység, Zempléni szigethegység), 6. az eruptivus zónát.
