4. A VÁRMEGYE RÉSZVÉTELE AZ ÚJKORI ÁLLAMALKOTÁS MUNKÁJÁBAN ÉS KÜZDELMEIBEN.
A Napoleon bukását követő években a hosszú hadjáratok alatt kimerült nemzet egy darabig szinte fásult közönynyel szemlélte az eseményeket. Egy-két évig jóformán csak a háborúk alatt felmerült óriási hadiköltség fedezésére kivetett adó hátralékainak a behajtása, valamint a nemesi felkelés kiadásai foglalkoztatták a vármegye rendeit. De a nemesség azért nem szűnt meg a közügyek iránt érdeklődni. Habár a rendeknek az 1812-ben szétoszlott és 12 éven át össze nem hívott országgyűlés hiányában nem volt alkalmuk országos ügyekkel foglalkozni, azok, a kiket közös eszmék fűztek egybe, gyakran összejöttek, hogy a dolgok állását megvitassák.
A régi kor vezérférfiai közűl még élt Ócsai Balogh Péter, a kinek a háza Bágyonban, 1818-ban bekövetkezett haláláig, találkozó helye volt a vármegyei nemesség színének-javának. Mellette, Wirkner Lajos udvari tanácsos emlékiratai szerint, a vármegye egyik hatalmas földbirtokosa, Gyürky Pál kezdett mindegyre jelentékenyebb szerepet játszani a vármegyei közéletben.
A nemesség nagy része a konzervativ irány felé hajlott, főtörekvése a meglevő alkotmány biztosítása és megőrzése volt. A XVIII. század végén a vármegyében is elterjedt szabadelvű eszmék most nem találtak termékeny talajra, csak a következő évtizedek folyamán törtek maguknak ismét utat a vármegye nemessége körében. Bizonyos meghatározott, czéltudatos törekvésekkel azonban ekkor még nem találkozunk, inkább magán és helyiérdekek 498foglalkoztatták az embereket. Csak a mikor az önkény az alkotmányunkat sarkalatos pontjaiban támadta meg, kelt szinte egy lélekkel a vármegye közönsége az alkotmány védelmére.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.