Aszód.
37Aszód.
Aszód, galgavölgyi magyar nagyközség, 474 házzal és 3285 lakossal, kik túlnyomó részben római katholikus és evangélikus vallásúak. Van postája, távírója és vasúti állomása. E község Bél szerint a középkorban Osztmach, később Aszu néven volt ismeretes, hol a premontrei rend Szent-Keresztről nevezett monostora és prépostsága volt. E monostor és prépostság eredetére nézve nincsenek adatok, csak annyit tudunk, hogy a túróczi prépostságnak volt a fiókja és Zsigmond király a Pochuk családnak adományozta. A mohácsi vész után elpusztult és állitólag 1683-ban az Osztroluczky család nyerte adományul. Az 1715–1720. évi összeírások szerint kúriális (nemesi) község volt. 1715-ben 3 jobbágy-háztartást vettek fel az összeírásba. 1737-ben már 26 izraelita vallású lakosa is volt. A török hódoltság után, az Osztroluczky család öröksége révén, Podmaniczky János lett a birtokosa, a ki a XVIII. század huszas évei végén magának kényelmes úrilakot emelt, melyet két fia, apjok halála († 1743-ban) után, hatalmas két szárnynyal megnagyobbítván, fenyes kastéllyá átalakitott, hova az egész vidék nemessége gyakran ellátogatott. Az 1754. évi összeírás szerint a Podmaniczky családon kívül Tóth Márton, Szüdy Benedek, Tóth Imre és János laktak a helységben. 1761 április 21-én országos és heti vásárok tartására nyert engedélyt. A török hódoltság megszüntével a premontrei rend több ízben kísérletet tett itteni birtokainak visszaszerzésére. 1717-en Olaszi Pál prépost meg is indította a pert de a Podmaniczkyakkal szemben nem ért czélt. Egyik nevezetessége a helységnek az ágostai evangélikus gimnázium, melyet a báró Podmaniczky család építtetett. E gimnáziumba járt az 1835–38. években Petőfi Sándor, kinek emlékét a gimnázium falába illesztett következő felírású tábla őrzi:
PETŐFI SÁNDOR
itt járt iskolába 1835/6–1837/8.
Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympi tüzét a
Legszeretőbb költő, a haza Tyrtaeusa.
Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi, szegény bár:
Kincse e lángemlék, átragyog ifjaira.
Emelte a kegyelet 1875 május 26.
itt járt iskolába 1835/6–1837/8.
Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympi tüzét a
Legszeretőbb költő, a haza Tyrtaeusa.
Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi, szegény bár:
Kincse e lángemlék, átragyog ifjaira.
Emelte a kegyelet 1875 május 26.
1848 előtt a helység fele részét báró Podmaniczky András, másik felét báró Podmaniczky Károlyné és báró Podmaniczky Lajos birták. A községben négy templom áll fenn. Az ág. h. evangélikus, két róm. kath., és az izr. templom. Az evangélikus templom a XIX. század közepén, a második az itteni javítóintézet telepén épült 1904-ben. Vele egy födél alatt van a két kisebb protestáns és izr. templom is, de csak az intézet növendékei számára. Az izraelitáké új és csak 1908-ban épült, de régi imaházuk is még fennáll és ez már körülbelül 150 éves. Itt van még a magyar királyi állami javítóintézet hatalmas, mintaszerű telepe, mely épületeinek csinosságával, stílszerűségével, parkozott tereivel, rendezettségével és tisztaságával rendkívül kellemesen hat. E telepről különben más helyen bővebben írunk, szintúgy az ágostai h. evangélikus leánynevelő-intézetről, mely a régibb Podmaniczky-féle kastélyban talált elhelyezést, a hol különösen a díszterem és annak régi, egykorú, művészi freskói kötik le a szakértők figyelmét. ezenkívül van báró Podmaniczky Gyulának egy újabb kastélya, mely a régihez kapcsolva kb. 100 év előtt épült. Van itt három pénzintézet, továbbá Polgári Kör, tisztviselő Kör, Kereskedelmi Egyesület, róm. kath. temetkezési Egylet, tűzoltó-Egylet és két téglagyár; az egyik Beke Gyuláé, a másik Brünauer Móré. Az itteni vasúti állomás élénk forgalmu, mert csomópontja a többfelé elágazó vonalaknak, így a Budapest–kassa–ruttkai és az Aszód–balassagyarmati vonalaknak.
Aszód. – Báró Podmaniczky Gyula kastélya.
