Apostag.

Full text search

Apostag.
Apostag, magyar nagyközség a Duna mellett, 502 házzal és 2220 lakossal, kik között az evangélikusok vannak legtöbben. Van postája, távírója, távbeszélője és vasúti állomása. Volt hajóállomása is, de ez néhány év előtt megszünt. A község a XIII. században már fönnállott. 1318-ban az itteni egyházba hívta egybe a kalocsai érsek az érseki tartomány püspökeit és Benedek erdélyi püspök útján az erdélyi klérust, hogy a Róbert Károly király által Szent Iván hó nyolczadára, Rákos mezejére egybehívott országgyűlésen tárgyalás alá kerülő ügyeket előzőleg megbeszéljék. Ez a templom 1629-ben a reformátusok birtokába került, majd 1805-ben lebontották és régi falai meghagyásával újra építették. A hajdani kath. templom omladékai között görög fölíratú régi követ találtak. A török hódoltság alatt a helység nagyon elszegényedett. Az 1690. évi összeírás szerint csak 4 lakosa volt. 1691-ben nem rótták meg adóval. 1695-ben csak egynyolczad portával rótták meg. A XVIII. század elején tótokat telepítettek ide, a kik nagyrészt az evangélikus hitet követték. 1730-ban már fennállott az egyházuk, hova a kískőrösiek is eljártak úrvacsorára, miután vallásgyakorlatuktól eltiltották őket. A katholikus egyház a török hódoltság alatt megszünt; az itteni katholikus híveket Pereghez csatolták leányegyházképen. A plebániát 1766-ban újból szervezték és ez időtől kezdve az anyakönyvek is megvannak. A református egyház egész 1629-ig tudja itteni lelkészeinek a névsorát felvinni. Ez az egyház a török hódoltság után sem szünt meg s a mostani lakosok közül a reformátusok tekinthetők a helység egykori lakosai ivadékainak. A XVIII. század elején a Paksy család révén a Tahyak örökölték. Az 1754. évi nemesi összeírás szerint Zlinszky István volt itt birtokos. a XVIII. század elején lutheránusok települtek a helységbe. Templomuk 1715-ben épült, a római katholikus templom pedig 1776-ban. Az izraeliták imaházukat 1768-ban emelték. A XVIII. században és a XIX. század első felében sok csapás érte a helységet. 1768-ban és az 1836, 1853, 1862-ik években nagy árvizek pusztítottak itt. 1825 április 27-én a helység háromnegyed része a lángok martaléka lett. A XIX. század első felében Szilassy László, Csepreghy Károly, továbbá a Szepessy,Daróczy, Erdős és Fáy családok, majd a Csepreghyek után báró Dillon Karolin, Milesz József, a Lovákyak, Patayak, Volarichok, Szilassy Francziska és Szeless Lajos voltak a földesurai és legutóbbi nagyobb birtokosai. Idővel ezeket a birtokokat mind eladták s jelenleg csak a Volarichoknak és a Hetényieknek van itt nagyobb birtokuk. A község határában azelőtt egy gyűrű-alakú rom volt látható, melyet a nép Várhátnak nevezett. Mikor 1892-ben a védtöltést ásták, ezt is széthordták. A határban őskori leleteket is találtak, melyeknek egy része a Nemzeti Múzeumba került. Van itt hajójavító gyár, takarékpénztár, községi hitelszövetkezet, két temetkezési egylet, nőegylet, kaszinó és polgári olvasókör.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi