Rablóvilág a vármegyében.
Rablóvilág a vármegyében.
Természetes, hogy ilyen viszonyok között a közrendészeti, a közbiztonsági állapotok is teljesen züllöttek voltak. Pestmegyében valóságos rablóvilágot éltek. Nap-nap után hallatszott híre egy-egy betörésnek, és utas ember félnapi járóföldre sem merészkedett egyedül. Ha magyart ért bántódás, nem volt az a fórum, a mely elégtételt tudott volna szerezni. A németség, a katonai parancsnokságok, ügyet is alig vetettek az ilyféle panaszokra, a vármegye fegyveres erő hiányában nem tudott erélyesebben fellépni s az úgynevezett „parasztvármegye”, a megye közrendészeti közege, mind erélytelenebbé vált. Jaj volt azonban a megye alispánjának, a szolgabíráknak, ha véletlenül németnek esett valahol baja. 1694 november 6-áról Sőtér Ferencz alispán körlevélben hirdeti, hogy elébbi napon Pest alatt, Üllő táján egy német úr szekerét a tolvajok felvervén, mintegy 3000 frt. értékű portékáját elvették, tehát a községek keljenek fel 500 frt bírság alatt és a tolvajokat keressék: „mert már egy emberséges ember sem mehet élve el tőlük az úton.” 1699 február 2-án Ócsa táján a budai ellenőrt rabolták ki és „sok számú pénzt vettek el tűle.” Ugyanitt nehány nap múlva még nagyobb rablás történt. Marsigli tábornok, a török béke tárgyában, három kocsival sietve utazott át Kecskeméten. Itt a bíró megkínálta kísérettel, de ő azt visszautasította. A tábornok és kísérete éjjel érkezett Ócsa alá, a hol egy rablócsapat megtámadta, két szolgáját megölte, őt magát a lábán megsebesítette és mindenéből kifosztotta. Lett is ebből nagy baj. Hogy tovább afféle galyibánk ne légyen, írja az alispán a községnek, Kegyelmeteknek 1000–1000 arany bírság alatt parancsolom, edgymással edgyet értvén, mindgyám vármegyéstűl mennyen ki minden felé, és az egész pusztákat, mezőket járja el, ha egy hétig kell is és az tolvajokat keresse, mert ha elmulattya, nemcsak az megírt bírságot nem fogja elkerülni, de más nagyobb kár is fogja Kegyelmeteket követni, majd az Méltóságos Követ Urak Kecskemétre fognak érkezni, fejemre nem venném, ha valami galyiba érné eő Nagyságokat. A haditanács szigorú vizsgálatot indított, a kecskeméti bírót elfogatta, le is lakatoltatta és az alispán is csak nagy-nagy nehezen tudott szabadulni a börtöntől. Az alispán megbízottai ugyanis a haditanács elnökének és Locher Károly titkárnak 2–2 hintós lovat, Kurtz elnöki titkárnak szép nyerges paripát állítottak az istállójába. Sok ajándék ment a tanácsosokhoz is. Herczeg Savoyai Eugén és gróf Schlick tábornok 12–12 bornyas tehenet kaptak időközben szerzett magyar birtokaik első felszereléséhez, Schlick grófnőt meg egy 40 talléros selyempaplannal tisztelték meg. A fogságot az alispán elkerülte, de a bírságot nem. Ő reá 1500 frtot, a megyére külön 1500 frtot, Kőrösre 750, Kecskemétre 500 és Kürtre 250 frtot vetettek.
