Új adórendszer.
Új adórendszer.
Az alkotmányosságon a bécsi kormány az első sebet az adók törvénytelen kivetésével ütötte. Már 1698-ban, nem törődve a Bécsbe értekezletre meghívott magyar urak ellenzésével, deczember 24-éről keltezett királyi leírat érkezett a vármegyéhez, a mely hírül adta, hogy az országos adót a király évi négy millió forintban állapította meg s elrendelte, hogy ez adóból egy tizenhatodrészt a városoktól, a fenmaradó összeg egyharmadát meg az uraktól, két harmadát 354a szegénységtől, vagyis a portáktól szedjék be és pedig minden haladék nélkül. A vármegye vezetősége kénytelen volt meghajolni s a reá eső 60.033 frtot reparcziálta, befizetését erélyesen sürgette. Sőtér Tamás szolgabíró például 1699 február 19-én írja járása községeinek: ;,az országra vettetett négy millióból ezen Nemes Pest Pilis és Solt uniált Vármegyékre esett 60,033 frt, mellyet az Nemes Vármegye mostani Congregatio alkalmatosságával repartiált, melynek specificatiója eképpen következik: Kecskemét 14,381 frt; Kőrös 6812 frt 50 den.; Czegléd 2320 frt 65 den.” Márczius 21-én kelt körlevelében pedig már figyelmezteti őket „a négy Millióbul eső kirovást katonai exekuczió fogja behajtani a késedelmező községeken.” És ismét június 11-én igy ír: „Második parancsolattyában Kegyelmes Urunk eő Fölsége parancsollya, hogy az négy milliók fizetésére succurráljanak az egyházi személyek is, akármi névvel neveztessenek mindazáltal az mely város vagy falu az maga Papja vagyis Prédikátorja, Mestere portióját magára fölvállalni, az egy Esztendőben, hadd imádkoznánack jobban, hogy ezen sulyos Portiónk cassáltatnék, igen jó volna.
A spanyol örökösödési háború előre vetődő árnyéka izgalmasabb húrokat hozott mozgásba. Bécsben észrevették, hogy ismét szükség lenne a magyar nemzet karjára és vitézségére. Megjelent tehát a királyi pátens, a mely megengedi, hogy a négy milliós évi adóból egy tizedrész elengedtessék. 1700-ban a kivetett adóból 54,688 frt 99 kr. esett Pest vármegyére.
