Kecskemét viselkedése.
Kecskemét viselkedése.
Sőtér Tamás november havában Szentmártonkátán, hol hadiszállását tartotta, kecskeméti tisztjeitől levelet kapott, a melyben azok ama gyanújoknak adnak kifejezést, hogy a város magát a császáriak oltalma alá helyezte. Kellett valaminek lennie a dologban, mert a városi levéltár még ma is őrzi gróf Herberstein Ernőnek, az új szegedi parancsnoknak 1708 október 18-áról kiállított oltalomlevelét, a melyben őket jóakaratáról biztosítja és ígéri, hogy Pest közelében a némedi határban telelőt fog szervezni, a hová méneseiket és gulyáikat bátran elhajthatják. Október 26-án meg a budai parancsnok erősíti meg ezt az ígéretet. Nagykőrös november 7-én arra szólította fel Kecskemétet, hogy miután Czegléddel egyetemben a fejedelemhez küldöttséget kívánnának meneszteni, jó lenne, ha a kecskemétiek is csatlakoznának hozzájuk. Csatlakoztak-e, nem-e, arról nincs hír, de tény, hogy Sőtér tisztjei éppen azon az alapon gyanúsították meg a várost, hogy egy idő óta semmiféle marhájának bántódása nincsen. Az estve veszem, írja Sőtér a város bírájának, ezerembeli Tiszteimnek levelét, edgyütt az Reusok examenjével, melyből világosan kitetszik, hogy Kgltek az Német protectiója alá adta magát, mert mostanában sem jószágát, sem emberit az ellenség nem bántja.” Felszólítja tehát a várost, hogy maguk igazolására haladéktalanul hites embereket küldjenek hozzá. Igazolta-e magát, arról nincs hír, de tény, hogy nyilvánosan csak 1710 deczember 24-én Ebergényi László császári tábornok kezébe tették le a császárnak szóló hűségesküt.
Az 1708-iki erős télen Pest vármegyében a Sőtér Tamás ezredet és Szemere László brigadéros három lovasezredét quartélyozták el. Sőtért a három városban, Szemere hadait pedig Hévízen, Turán, Kókán és ezek vidékén.
