Rácz veszedelem.
Rácz veszedelem.
Feltűnő, hogy a vármegye Duna–Tisza közé eső része, kivált oly jó magyar városok, mint Kecskentét, Körös stb. csak hosszas babozás után csatlakoztak a szabadságért harczolókhoz. Ennek oka a rácz veszedelem volt. A bécsi kormány ugyanis az erre könnyen kapható ráczokat használta fel, hogy nehéz helyzetéből kieviczkélhessen. Szabadjára engedte ennek a féktelen csordának a Duna–Tisza-közét. Kecskemét városa mindig pontosan teljesítette a császár hadaktól megkívánt járulékokat. Igy vélte tehát, hogy a budai dikasterium és a császári hadbiztosság részéről bizonyos fokú védelemre számíthat. Mikor 364tehát a ráczok elkezdték csipkedni, védelemért a budai parancsnokhoz fordult. Ez pedig biztatta, de nem segített rajta. Ily módon azonban a város és a példáját követő szomszéd helységek is eltávolodtak a nemzeti ügytől és magukra vonták a fejedelem méltó neheztelését. Pedig igaz védelmet a ráczok ellen mégis csak innen kaptak. Mikor Deák Ferencz, Szőcs János, Borbély Balás és Ónodi János Deák Szolnok várát körülvették, Kyba rácz ezredes 3000 főnyi sereggel sietett a vár felmentésére. Azonban a kuruczok csakhamar megvették Szolnokot s ezzel a fejedelmi hadaknak szabad útat nyitottak Pest vármegyében, Deák Ferencz pedig szétverte a ráczokat. Ugyancsak Deák Ferencz mért erős csapást a ráczokra Ágasegyháza mellett.
