1848–49.

Full text search

1848–49.
A város története ezután nevezetesebb eseményeket nem mutat fel. A belső kialakulás munkája csendesen folyt az 1848-iki nagy napok bekövetkezéséig. 1848 május havában a szerb felkelés hírére a nemzeti őrsereg haladéktalan kiállítása rendeltetvén el, Czegléden is megkezdődött a nemzetőrség szervezése. 363Csakhamar 1900 gyalogos és 90 lovas nemzetőrt állított ki Czegléd, a kiket a második nemzetőri kerületbe osztva, a környékbeli nemzetőrökkel együtt még május hónapban leküldtek a szerbek ellen Bácskába, hol a többi pestvármegyei nemzetőrökkel együtt Szenttamás mellett ütöttek tábort. A háború költségeire s az önálló nemzeti bank czéljaira a kormány május 19-én felhívást bocsájtott ki, mire Czegléd 400 mérő gabonát, 300 akó bort, 70 mázsa gyapjút gyűjtött össze és szállított ajándékul az államnak Pestre. A czeglédi nemzetőrök ezalatt résztvettek a bánsági csatározásokban. Sok panasz volt azonban a fegyverek hiánya miatt. A nemzetőrök ugyanis csak 500 rossz karabélyt kaptak, más részük saját fegyvereivel vonult harczba, a többinek a fegyvere egyenesre szegzett kasza volt. A város ezért 1848 július 27-én 300 szuronyos puskáért folyamodott, de eredménytelenül. A rossz fegyverzet ellenére a czeglédi nemzetőrség augusztus 27-én diadalmasan vett részt Szenttamás ostromában.
Jellasich betörésének hírére Kossuth Lajos 1848 szeptember 24-én bejelentette az országgyűlésnek, hogy Czeglédre megy és itt kezdi meg felhívni a népet a fegyveres felkelésre a haza védelmére. Ugyanaznap délben Kossuth tényleg vonatra ült Jókai Mór, Egressy Gábor, Csernátony Lajos, Rákóczy János, Vörös Antal, Lopresti Árpád s mások kíséretében. Czeglédre érve, a vasúti állomáson találta Kossuth a Földváry-féle önkéntes sereg egy csapatát, mely éppen Szenttamás mellől jött, miután letelt az idő, melyre az önkéntesek vállalkoztak. Kossuth rövid beszéddel fordult hozzájuk, melynek oly nagy hatása volt, hogy a harczban kifáradt önkéntesek kijelentették, hogy készek bárhova követni. Ezután Kossuth kíséretével s a Földváry-féle csapattal a városba vonult, melynek főterén, a városháza előtt, a város egész lakossága várta. Itt mondta Kossuth, a nép között egy asztalra felállva, ama történelmi nevezetességű beszédet, a melylyel a nemzeti felkelés szervezését megkezdte. Kossuth beszédére kigyúlt a szemekben a lelkesedés tüze, mire e két szó tört ki a hallgatóság ajakán: „Mindnyájan elmegyünk!” – Kossuth még aznap este Nagykőrösre ment át. A czeglédi nép az utczán nagy csoportokban járva szervezkedett. Még az este 1000 főnyi sereg állt készen, pár napra rá pedig 3000 lelkes ember állott a zászlók alatt s vonult a táborba Czeglédről, a „Kossuth Lajos azt üzente” nóta hangjai mellett. A gyalogosok parancsnoka Czibaki Nagy László, a lóvasoké Geiger városi hivatalnok volt. Pajor Antal czeglédi polgár selyemzászlót adott a csapatnak. Október első napjaiban érkeztek az önkéntesek Pestre, honnan Móga hadtestéhez mentek a Dunántúlra, hol Perczel és Görgey csapataival együtt kiüzték Jellasichot.
Röviddel utóbb az egész ország csatamező lett. Czegléden keresztül is jöttek-mentek a hadcsapatok. 1849 január elején Perczel vonult keresztül a magyar csapatokkal. Január végén Ottinger tábornok tartotta Czeglédet megszállva, mikor Szolnokról egy lovas dandárral és három gyalog-zászlóaljjal visszavonult. Perczel Mór mintegy ötezer főnyi sereggel követte őt s január 25-én érkezett Czegléd közelébe. Az osztrák őrszem a toronyból jelezte a magyarok közeledését, mire Ottinger d. e. 10 óra tájban riadót fúvatott s a szolnoki vasút és a város között állította fel csapatait: két zászlóalj vadász a vasúti árokban, a tűzérek a Bede-parton, a lovasság a város végén, a gyalogság és tűzérség között, helyezkedett el. Perczel előőrsei hírül vivén az osztrákok hadi készületeit, ő is készült az ütközetre. A tűzérséget balra, a törteli út felé tolta előre, a gyalogság a szolnoki út mellékén fejlődött harcznak, két szárnyon a Lehel, Württemberg és Hunyady huszárok. Körülbelül déltájban a magyar ágyúüteg a Fűzfásig nyomulván előre, megvárta, míg a huszárság és gyalogság előbbre vonult s akkor megkezdte a tüzelést. Nemsokára az osztrák üteg két ágyúját leszerelvén, az osztrák tűzérség a város alá vonult vissza, mire a magyar ágyúk a vasasok hadállását kezdték lődözni. Két órai harcz után a lovasság előrenyomult, mire Ottinger parancsot adott a visszavonulásra. A tűzérség és gyalogság a lovasság védelme alatt hátra vonult. A vadászok vonatra ültek s úgy menekültek, a tűzérség a budai úton vágtatott el, a lovasság a pesti úton húzódott vissza. A csata közben Dembinszky jelent meg Perczelnél s oly parancsot adott neki, hogy seregét vezesse vissza Szolnok felé. Ennek tulajdonítható, hogy Perczel csak az osztrákoknak Czeglédről való kiűzésére szorítkozott s messzebb nem űldözte őket.
A czeglédi csata után Jellasich, ki ekkor Kecskemét körül állott, előretolta seregét s pár napig az ő dandára táborozott Czegléden. Majd 1849 márczius második felében Windischgrätz hadserege volt itt összpontosítva; ezeknek elvonulása 364után ismét Jellasich vonult keresztül, kit Asbóth követett a magyar csapatokkal. A bicskei csata után Asbóth újra Czeglédig nyomult előre s itt magához véve a czeglédi nemzetőröket, a vasút mellett Pest felé vonult. Pest mellett a czeglédi nemzetőrség is részt vett azokban a hadmozdulatokban, melyekkel Asbóth nyugtalanította Windischgrätzet. Ez volt a czeglédiek utólsó szereplése.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi