A szatmári béke után.
A szatmári béke után.
A szatmári béke óta köszöntött be Czeglédre az évszázadokon át nélkülözött béke. Ennek hatása alatt a város gyorsan fejlődött s anyagilag gyarapodott. Az 1741-ben, majd 1749-ben kötött úrbéri szerződésben a lakosság jobbágyi kötelezettségeit szabályozták s a község közigazgatási szervezetét is rendezték. A róm. katholikus egyház 1746-ban újra megalakult s a két felekezet egymáshoz való viszonyát is rendezték. 1782-ben II. József a klarissza-rendet eltörölvén, a rend vagyonát elkobozták s a város a vallásalap tulajdonába került. A vallásalap szintén tisztviselőkkel kezeltette a birtokot, ügyelt fel a közigazgatásra s végezte az úriszéki teendőket. Ez időszakban a Csemő iránti per is újra megindult, a melynek vége Csemő nagy részének elvesztése lett. 1784-ben a város Berczel nevű pusztájára külföldi németeket telepítettek le, ott új falu alakult s a hatalmas puszta végképen elszakadt Czeglédtől. E falu jelenleg Czeglédberczel nevet visel.
