Kecskemét első ízben 1353-ban fordul elő az oklevelekben, mely évben Nagy Lajos király Ágasegyház pusztát egyik kun hívének, Karla István fiának, Jánosnak adományozta; ekkor még birtokként (possessio) említik, hasonlókép az 1368 október 2-án kelt oklevélben is, a hol Nagykőrössel együtt, mint az óbudai apáczák czeglédi birtokával határos helység szerepel. (Orsz. Lev. Dl. 5696.) A város legrégibb pecsétnyomója, melyet 1810 táján találtak Kiskunhalason, Bikit Kovács István lakháza udvarán, szintén a XIV. századból való. E pecsétnyomón Szent Miklós püspök, a város egykori védőszentje van ábrázolva, püspökpálczával, melynek alsó részéről egy kecskefej csüng alá. A pecsétnyomón a következő körirat van: † S. Civitatis de Kechkemeth.) A XIV. század végén Kecskemét már fontos közlekedési góczpont, a Pestről Szeged-felé az alsó Tiszához vezető országút egyik megállóhelye, a hol a király és a királyné számára vámot szedtek. A XIV. századból való a város legrégibb temploma is, mely jelenleg a Ferenczrendiek birtokában van. 1382-ben Erzsébet királyné, Nagy Lajos király hitvesének birtokában találjuk a helységet. (Csánki Dezső: Magyarorsz. Tört. Földrajza I. 22. lap.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.