Birtokviszonyok a XV. században.

Full text search

Birtokviszonyok a XV. században.
Czillei Borbála királyné 1415. évi rendeletében Kecskemétet már városnak mondja. Ugyanis ekkor megtiltotta itteni vámszedőinek, hogy a Kecskeméten átutazó szegedi kereskedőket és polgárokat útvámmal terheljék. 1423-ban Zsigmond király a szabadszállási és a burgánszállási kunok részére kiállított védlevelében Kecskemétet a saját városának mondja. 1424-ben ismét Borbála királyné birtokában találjuk. Már ekkor nagy kiterjedésű puszták tartoztak Kecskeméthez, a hol virágzó baromtenyésztést űztek a város lakosai. 1433-ban a Nándorfehérvárról Kecskeméten át Pestre utazó Bertrandon De La Broquiere csak azt említi naplójában, hogy erre mást nem látott, mint a termékeny rónákon legelésző nyájakat és csordákat. 1439-ben a várost Erzsébet királyné a Káthai testvéreknek adta zálogba, 2500 magyar aranyért. 1445-ben Guthori Nagy László tart hozzá jogot zálog czímén. Noha az 1446: XVI. törvényczikk meghagyta Hunyadi János kormányzónak, hogy az időközben elzálogosított királyi javakat a korona részére váltsa vissza, Kecskemétet nem váltották ki, sőt rövid idő mulva még 1446–1452 között Kecskeméti Pero János birtokába került. Azonban ő nem sokáig bírta a várost, mert, mint Hunyadi János kormányzó sóraktárainak felügyelője, ötezer arany forintról nem tudván elszámolni, szerencsétlensége sírba vitte. Özvegye Margit asszony, továbbá fiai Miklós és Gergely, Kecskemétet 5000 arany erejéig a kormányzónak lekötötték.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi