A filloxera.
A filloxera.
A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szőlőmívelését fordulóponthoz juttatta, de az az átalakulás, a mely a vármegye szőlőmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott, a maga nemében páratlanul áll. 1875-ben állapították meg hazánkban először a filloxerát Pancsován, s a vármegye területén 1880 június 13-án találták meg először Tahitótfalu községben, Málnay dr. szőlejében, a ki már évek óta látta, hogy szőleje pusztul, de nem ismervén a bajt, jelentést nem tett róla; vessző-kereskedéssel foglalkozott és szőlővesszőit tovább is árulta. Tahitótfalu községben ekkor már 180–200 holdnyi szőlőterület volt filloxerás. Ugyanez évben, július 14 és november 1 között megállapították még Dunabogdány, Leányfalu és Szentendre határában, mely infekciók a tahitótfaluival összefüggésben voltak. Ugyanekkor megtalálták még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon, Békásmegyeren és Váczon. Az 1889. évben már a vármegye 92 községe volt filloxera-lepett. Mint mindenütt, úgy itt is, teljes készületlenségben találta szőlősgazdáinkat a filloxera, egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés, másrészt a védekezési módok 98kellő ismeretének hiánya okozta, hogy bár a pancsovai első eset óta egy évtized eltelt, szőlősgazdáink könnyező szemekkel, de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak, míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azelőtt zöldelő szőlőhegyükből. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. n. irtási eljárással, ezek azonban eredményre nem vezettek; részint azért, mert az eljárás már elkésett, részint pedig azért, mivel a vész miatt amúgy is lehangolt szőlősgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszerű ellentállást idézett elő. Abba hagyták tehát a filloxerás szőlőterületek írtását, szabadjára engedvén a vészt, a mely feltartóztatás nélkül terjedt, míg az „olajcseppek” – Planchon hasonlatát idézve – összefolytak s az ezeréves szőlő-kultura korszaka a vármegyében is bezárult.
De a kipusztult szőlő, az azt mívelő népességnek részint egyedüli, részint elsőrendű kereset-forrása lévén, a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját, hanem a csüggedést leküzdve, megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. Sajnos, a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt; sok pénz s verejték-áldozatba került, míg a felújítás a helyes mederbe terelődött.
