Szőlőterület.
100Szőlőterület.
Az állami, társadalmi és magántevékenységnek a szőlők felujítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban, mint a szőlővel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera előtti időhöz viszonyítva. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szőlőmívelését a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. Az 1884. évben a vármegye szőlőterülete: 33.536 hektár* 1896-ban 34.668 és 1900-ban 36.092 hektár, a melyből immunis homok 29.420 hektár. – Az 1908. évben a vármegye szőlőterülete a következő volt: 1. Immunis homokszőlő, a legujabb telepítéseket is beleszámítva 44.166 há. 2. Hegyi szőlő oltványokkal telepítve, a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. 3. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szőlő, a legújabb telepítésekkel együtt 2579 há. 4. Síkvidéki kötött talajú szőlő, oltványokkal 125 há. 5. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há.; összesen 50.080 hektár.
Egy hektár = 1.737,726 kat. hold.
Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt, hogy a homoki szőlő telepítése a filloxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szőlőmívelésének súlypontja ide helyeződött át, másrészről pedig, hogy a felújított hegyiszőlők területe a filloxera előbbi kiterjedéséhez képest erősen csökkent. – Bár az elpusztult szőlők felújítása még mindig folyamatban van, a változott viszonyok között alig remélhetjük a rekonstrukczió lényeges emelkedését; a megdrágult munkáskéz, a főváros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben erősen emelkedett szőlőtelkek, a jövedelemmel járó szőlőmívelést úgyszólván lehetetlenné tették, s ma ott, a hol azelőtt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek, vagy villa-telkeket találunk, vagy a nehezebben hozzáférhető részeken ma is kopár területek vannak, egy-két elvénült gyümölcsfával.
