Sertéstenyésztés.
Sertéstenyésztés.
A sertéstenyésztés Pozsony vármegyében minden községben el van terjedve. A köztenyésztésben két czélt követnek: mennél több hús és zsír podukálását; de miután e két czélnak megfelelő sertésfajta nincsen, egyesek kezdeményezésére az angol hússertésekkel keresztezték a magyar fajtát s így oly keverékfajta állott elő, a mely tulajdonképen egyik czélnak sem felel meg s vidékenként más-más jellegű volt, a szerint, a mint a tenyészanyagban több volt a hússertés vagy a zsírsertés vére. A köztenyésztés tehát a kereskedelmi kívánalmaknak teljesen nem felel meg s a kereskedelem részére csak az újabb időben kezdenek megfelelő fajtát tenyészteni, különösen az egyes nagyobb uradalmakban, a hol a sertéstenyésztésnek a helyi viszonyok megfelelnek.
Ötéves pinzgaui bika a béke-gombai uradalomban.
Az angol hússertések terjesztése egyidőben nagyon divatos volt; de csakhamar azt tapasztalták a tenyésztők, hogy ez a faj nehezen akklimatizálódik s a sertésbetegségeknek akkor esik áldozatul, a mikor a tenyésztő már az anyagot pénzzé akarja tenni. Az utóbbi években a sertésvész és sertésorbáncz úgy megtizedelte a vármegye sertésállományát, hogy egyes községekben az ősidőktől tenyésztett helyi fajtából is alig maradt magnak való. A régi fajta igénytelensége mellett, szaporaságával is jó hasznot adott s így a haladó gazdát mint tenyészanyag különösen érdekelte, s csak a nemesítést kellett egy irányban fejleszteni. Ez az irány pedig – a legtöbb helyi viszonyt tekintve – a zsír-produkálás, miért is a helyi fajtának szőke mangaliczával való keresztezése bizonyult legjobb tenyésziránynak. Így lassan a 270köztenyésztésben is a magyar szőke mangalicza kezd érvényre emelkedni, a minek sikeres keresztülvitelét az állam is hathatósan segíti elő.
Tisztavérben több tenyészet van a vármegyében, mint pl. Esterházy Mihály gróf úrföldi pusztáján, a hol szőke mangaliczát 100 drb. anyakocza után tenyésztenek kiváló sikerrel, s mely tenyészet a köztenyésztés emelésében is szerepel, a mennyiben a községek apaállat-szükségletét – az állattenyésztési felügyelőség révén – ez uradalomból szerzik be. Károlyi Lajos gróf stomfai uradalmában, továbbá Pálffy János gróf több gazdaságában szintén a szőke mangaliczát tenyésztik s hova-tovább a nagyobb gazdák közül többen ily irányban rendezik be sertéstenyésztésüket.
Hússertéstenyészet is van a Yorkshire- és Berkshire-fajtából Pálffy János gróf és Gülcher Jakab uradalmaiban. Ezenkívül hússertést szívesen tenyésztenek még a malaczkai és nagyszombati járásban a kisgazdák is, de a zsíros magyar sertéseknek itt is sok a barátja. Az utóbbi időben a sertéseknek orbáncz ellen való beoltása mind nagyobb mértékben terjed, de azért a sertésbetegségeket mindez ideig nem sikerült legyőzni, sem a sertéseket immunisokká tenni, habár e téren némi haladás tapasztalható.
