250MEZŐGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS Írta Frideczky Árpád
Pozsony vármegye mezőgazdaságának történelmi fejlődése szoros összefüggésben van az ország mezőgazdasági haladásával.
Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél, kedvező vízrajzi viszonyainál fogva, valamint azért, mert területe legnagyobb részben – a kedvezőbb éghajlati viszonyok mellett – az Alföld jellegét hordja magán, egyike azoknak a vármegyéknek, a hol a gazdálkodás belterjessége a mezőgazdálkodás minden ágazatán visszatükröződik.
A múlt században, a szabadságharcz előtt, Pozsonyvármegye mezőgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezőgazdaságától. Tudjuk, hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszerű foglalkozás volt, a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig, míg a földbirtok föl nem szabadult. Ebben az időben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. A pozsony–bécsi, illetőleg budapest–pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfőbb útja, a melyen a magyar gyapjút, az Ausztriához közelebb fekvő megyékből a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hízlalt szarvasmarhát, juhnyájakat egész az ország szívéből, valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. A Duna-folyam és a budapest–bécsi országút volt tehát gazdasági haladásának egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az első az országban, mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és ő tőle, a legnagyobb kulturterjesztő tényezőtől: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át, s így Pozsony vármegye mezőgazdasági állapotának fejlődése mindenkor útmutatója volt a magyar mezőgazdaság fejlődésének.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.