Zab.
Zab.
A kalászos növények között kisebb jelentősége van a zabtermelésnek, azért, mert a talajviszonyok minősége a jobban jövedelmező árpa, búza vagy 259rozs termelését teszik lehetővé. A zabot csak 15.386 k. holdon, vagyis a szántóföldek 3.5%-án termelik s lehetőleg kapásnövények után foglal helyet a vetésforgóban, de háladatos kalászos növény rozs vagy árpa után is, ha a földet még őszszel kellően megmunkálták. Általánosan a bőven termő magyar zabot vetik, de jól sikerült kísérletek történtek a duppaui zabféleséggel, a mely idővel nagyobb jelentőségű lesz. Elterjedése még korlátolt, mert a zabot inkább csak a saját szükségletre vetik s csak fölösleg kerül a bécs–pozsonyi piaczra, a hol élénk keresletnek örvend s jól értékesíthető. Vidékenként 50–51 kg. hektoliter súlyú zab is megterem, pedig trágyába sehol sem vetik, legfölebb a túlzsarolt földeken kap egy kis műtrágyát. A zabvetés ideje összeesik az árpa vetésével. Ápolása – kivéve a gyomírást – sok gondot nem ád s ellensége is alig van. Károk nem igen észlelhetők. 1902-ben a 15.386 kat. holdon 108.195 métermázsa termett; átlag 1 kat. holdon 7.03 métermázsa; az országos átlag pedig 1,738.227 kat. holdon 12,019.477 métermázsa, vagyis 1 k. holdon 6.91 métermázsa. Tehát Pozsony vármegyében a zabtermelés, habár csekély fáradságot és költséget fordítanak reá, mégis az országos átlagon fölül ad termést, s hogy a zab méltán meghálálja a reá fordított több gondot, legjobban az bizonyítja, hogy vannak uradalmak, hol 1 k. holdon 14–15 q. zab is megterem.
„Triar Lubin” telivér mén a béke-gombai uradalomban.
