Besztercze.
Besztercze.
Besztercze, a Kis-Kárpátok tövében fekvő tót nagyközség; 331 háza és 2195 róm. kath. vallású lakosa van. Körjegyzőségi székhely. E község hajdan királyi birtok volt, s mint ilyet adományozta I. Lajos király 1377-ben a máriavölgyi Pálosoknak, kiktől később a Fugger család vette meg és a vöröskői uradalomhoz csatolta, melylyel együtt a Pálffyak birtokába került. Ma Károlyi Lajos gróf a birtokosa. Hajdan csak kápolnája volt, melyet 1534-ben alakítottak át templommá és 1803-ban megújítottak. Az 1553-iki évi adó-összeírásba Serédy Gáspárnak 50 portája van fölvéve. Ősi német telepes község, melybe a törökkori pestis-járványok alkalmával nagy részben kipusztult lakosok helyébe morvákat, sőt székely határőröket is telepítettek. Később, 1683-ban meg a törökök elől meneküő szerbek is telepedtek ide. A községben ma is sok német, magyar, morva és szerb névvel találkozunk. A község neve az idők folyamán többféle változatban szerepel. Így a pápai tizedszedők jegyzéke Bisterse, az 1553-iki összeírás Bisztricza néven említi. A mult század elején pedig, a mikor Pálffy Lipót gróf volt a földesura, Visternicz néven szerepel. Közelében volt hajdan Lipótfalva község is, melynek ma már csak egy major tartja fenn az emlékét. 1553-ban Lipótfalván Bakith Péternek 1 és a Héderváry családnak 4 portája volt. A mult század elején már puszta, ma meg már csak major. Ide tartoznak még ezenkívül Ferenczszállás puszta, Felsőmalom és Vadászlak. A Rákóczy-féle felkeléskor a császáriak két ízben fölperzselték. 1805-ben, a franczia hadjárat alatt, Napoleon szász szegédcsapatai e községen vonultak át. Az 1866-iki hadjáratban július 22-én e község határában volt az osztrákok és németek között az utolsó ütközet. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Somfa.
