Bikszárd.
Bikszárd.
Bikszárd, tót kisközség, 180 házzal és 1008, róm. kath. vallású lakossal. Régi okiratok Bykzad, később Bikszád alakban említik. Hajdan az éleskői vár tartozéka volt, de a tizedfizetés alól fel volt mentve, mert a lakosok kötelezve voltak az utakat őrizni, az utasok biztonságáról gondoskodni és a 35környéken garázdálkodó rablókat üldözni. Hajdan vámja is volt. Jelenleg Zichy Ferencz Pál grófnak van itt nagyobb birtoka és nagyon érdekes és kényelmes vadászkastélya, mely 1900-ban épült. Ősi temploma helyén áll a mostani, melyet 1788-ban építettek. A község fölött emelkednek az éleskői vár romjai, melyet németül Scharfensteinnak is neveztek. Bikszádi vár néven is ismeretes volt. Éleskő várja nevét onnan vette, mert a hegy éles sziklagerinczére van építve. Az Árpád-házi királyok korában már fennállott. A XIV. században királyi birtok volt. 1366-ban I. Lajos király Szécsi Miklósnak cserébe adta Lindva váráért. 1394-ben Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Később Szentgyörgyi Pongrácz foglalta el és eladta Strázsai Scola Mátyásnak és Tamásnak, a kiket 1449-ben iktattak e vár birtokába. Scola Mátyás 1453-ban testvére özvegyének: Veronikának, Nankenreyter Nabukodonozor nejének adta el, ki viszont 1468-ban eladta Sárosfalvi Nehéz Péternek és Györgynek. Később, vétel útján, a Csernevszky családé lett. E család kihaltával II. Ulászló Czobor Imrének és Mártonnak adományozta. A XVI. században az éleskői várhoz a következő falvak tartoztak: Szent-Péter, Szent-György, Szent-János, Szent-Miklós, Bykzad, Bynocz, Zylagy, Kuklyo, Bogdanócz egy része és Podhajcsán puszta. 1535-ben Czobor Anna révén a vár és uradalma Bakyth Péterre és Pálra szállott, a kik azt később is a Czobor utódokkal és a két családdal összeházasodott családokkal együtt birtokolták. E családok voltak a Mérey, Keglevich, Bay, Révay, Thurzó, Forgách, Pethe, Kendy, Tarnovszky, Csáky, Erdődy, Thököly és Nádasdy családok. 1707 április havában Stahrenberg Guidó császári vezér foglalta el a várat. 1749-ben a váruradalom egy része vétel útján a királyi családra szállott, más része pedig a kincstárra. 1765-ben Czobor József gróf a maga részét id. Batthyány Ádám gróf főtárnokmesternek adta el és ugyanezt tették a Tarnovszkyak is. A Batthyányaktól a Zichyek örökölték leányágon. A másik rész Zichy József gróftól, vétel útján, báró Hirsché lett. 1886-ban a községnek több mint kétharmada tűz által pusztult el. Ide tartoznak Batala, Chachajda, Holbichka, Tratora, Wittek, Alsó- és Felső-Malom, Brezni és Bilahora majorok, Buda csárda és Zahorszki puszta. A községnek van saját postája; távírója Szomolány, vasúti állomása Nádas-Szomolány.
Bikszárd. – Zichy Pál Ferencz gróf vadászkastélya.
Saját felvételünk
