Allóvizek.

Full text search

Allóvizek.
7. A vármegye állóvizei. Nagyobb állóvize sincsen a Csallóköznek. Egyedüli mocsaras vidéke a Sárréten található, mely a Vaták, Patonyok és Udvarnok községek határai és a Kisduna között terül el s ma a népes Csallóközben mintegy tisztás helyet mutat. Hajdan ez a nagy térség összefüggő 6tó volt, mely a Kisdunából kapta rendes táplálékát. Még a múlt század harminczas éveiben alig volt itt más szárazföld, mint a körülsánczolt szénakazal-helyek. Ez a nagyrészben mocsaras, nádas, láposoktól keresztül szelt hansági rétség, a túzokok és gólyák népes tanyájaként volt ismeretes. Ma már lassan, de következetesen szárad, kisdunamenti hátsóbb részét már eke alá fogták s szaporodnak rajta a majorok és szállások.
Nagyobb állóvize egyébiránt a vármegye más vidékének sincsen. A mi a vizek e fajtájából található, az mind kisebbszerű és időközi. Ily kisebb állóvizek találhatók Búrszentmiklós és Búrszentpéter vidékein, hol malmok számára való víztartókul szolgálnak. Laksárújfalu környékén szintén található néhány kisebb vízmedencze; Malaczka mellett a Búrerdőben a Mahorlome, Bahno és a Rakarna-tó. De említhetők ezeken kívül a rohrbachi és a lábi tavak is. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán, nevezetesen a Miáva és a Stomfapatak közt levő részen, Szentjános, Lévárd, Magasfalu, valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak, melyek némelyike nagyobb terjedelmű. A Kis-Kárpátokon innen fekvő területen a Súrerdő s Súrrét mocsaras területe még mindig valami 2164 katasztrális hold, melynek ármentesítése most van tervbe véve. A Súr kétségtelenül egy régebben itt állott tóvíznek a maradványa. Régibb térképeken mint lacus Peiso meg is van jelölve, a nélkül, hogy ez elnevezésnek oly történeti jogosultsága volna, mint a milyenben azt a régibb írók Pozsony városával összeköttetésbe hozzák. Az az állítás, hogy már a rómaiak lecsapolták volna a Galerius császár alatt eszközölt csatornázás útján,* azonképpen tarthatatlan, miután a Duna balpartja nem tartozott a rómaiak birodalmához. Táplálékát e mocsár a Kis-Kárpátok keleti lejtőiről folyó patakocskákból: a czajlai völgyben lefolyó Ópatakból, a limbachi vagy grinádi patakból, a szentgyörgyi patakból veszi. Ezekhez járulnak kisebb-nagyobb időközi gyarapodások: esővizek és hóolvadások, úgy hogy e mocsárnál időnként áradásokról lehetett szó. Keleti oldalon történő lefolyása a Fekete víz.* A Pozsonynál a vödriczi völgyben, éppen a Vaskút nevű nyári mulatóhely mögött levő két tó mesterségesen készült s eredetileg a vödriczvölgyi malmok számára használt vízgyűjtő volt. A malmok megszünte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak áthagyva, a káka s nádas, meg egyéb vízi növényzet dús termőhelyei s a kuruttyoló békasereg kedvelt tartózkodó tanyái.
Bredeczky: Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn 58. l.
Kornhuber: Das Moor „Schur” bei St. Georgen. Közzétéve, a Verhandl. d. Ver. für Naturk. zu Pressb. 1858. III. II, 29–36. Pr. Ztg. 1858. évf. 192. sz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi