Ásványvizek.

Full text search

Ásványvizek.
8. A vármegye ásványvizei. Ásványvizek tekintetében sem mondható, hogy a vármegye bennök gazdag volna. A mi van, az a vas- vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi tengerszin (Adria) fölötti magasságban, a nyáron elég sűrűn látogatott kies és hűs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett, de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás.* Vize tiszta, színtelen és szagtalan. Íze gyengén összehúzó. Hőmérséke 9.2°R. 16.5°R. légmérséknél. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. Közelebb a városhoz, a hegyi liget szélén, van egy másik vastartalmú forrás, a Mária-fürdő, mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz. Orsolya-apáczáknak tulajdona. A Kis-Kárpátok keleti lejtőjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében, lápos réten fakad. Vize tiszta, átlátszó, kénesszagú. Hőmérséke 12.99° R., 19.44° R. légmérséknél. Égvényes kénes hideg víz,* melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény, csúz, görvélykór, idült bőr-, lép-, májbajok és verőczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. Nevezetesebb a bazini vasas forrás, mely a várostól félórányi 7távolságban kies, szép, üde helyen, meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellevő erdőség miatt kellemes tartozkodó hely. Vize, mely ásványos, kivált vasas tartalmát, a kovaföldes agyagpalának köszöni, tiszta, átlátszó, szagtalan, kissé összehúzó ízű, barna csapadékos. Nyáron meglehetősen látogatják. Van 48 vendég- és 12 fürdőszobája.
Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók, közöttük van jelentéktelen mennyiségű szénsavas vasoxydul, aztán némely chlorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. (Verhandl. d. Ver. f. Naturk. zu Presb. 1858. III, 58., azonív. l. Sitzungsberichte d. kaiserl. Akademie der Wissenschaften 1858. évf. XXIX, 585.)
Vegyelemezte Bauer Sándor dr.: Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzog Stephan-Schwefelbades zu St. Georgen in Ungarn, közzétéve a Sitzungsberichte der mathem.-naturwiss. Classe d. kais. Akademie d. Wissenschaften 1859. évf. XXXIV, 446. Azonkívül l. Verhandl. d. Vereins f. Naturkunde zu Pressburg 1859. évf. IV, 36.
Említendő még a vármege hegyentúli járásában, a perneki határban, a Kis-Kárpátok Jahodnisko nevű hegyágának keleti oldalában, a tengerszín fölötti 700 lábnyi magasságban, egy elhagyott antimon- és kénkovand-bányában fakadó ásványforrás. Hőmérséke (szept. 1-én) 8.75° C. E forrásvíz kénsavas vasélecset tartalmazó vizekhez hasonló.*
Hasenfeld Manó: A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza, közétéve a M. T. Akad. által kiadott Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. III, 71–75.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi