Földtani alakúlás.

Full text search

Földtani alakúlás.
3. A vármegye földtani alakulata. A vármegye térszíne a Kis-Kárpátok erdős középhegysége, meg a Vág-Duna és a Miava-Morva folyók lapálya között oszlik meg. A Kis-Kárpátok a Dunától északkelet felé éppen Nyitra vármegye határáig terjednek. Jabloncza és Nádas, illetőleg Nahács között 400 méternél alacsonyabb, harmadkori neogen-kori üledékekkel borított halomvidék, a vágvölgyi és morvavölgyi medenczék közt közlekedő egykori csatornájaként választja el a Kis-Kárpátokat a tulajdonképpeni Kárpátoktól 2(morva-magyarországi határhegység). Ez a halomvidék a hegymögi (Zahorje) terület Nyitrában, melyből a brezovai hegység, a Nedzsó és a berenczeváraljai mészszirtek, mint a Kis-Kárpátok folytatása, szigetekként emelkednek ki.
A Dunától a hegység északkeleti végéig 55 km. a Kis-Kárpátok hosszúága, szélessége 10–12 km. között ingadozik, 14 kmétert sehol nem halad meg.
A tulajdonképpeni Kis-Kárpátok a Dunától Konyha-Ompitál szélességéig terjednek, 35 km. hosszan ismét a Fehérhegység veszi kezdetét és 20 km. mentén nyúlik el. A hegység előbbi déli részét gránit és kristálypalák alkotják, széles, egyenletes háttal délnyugatról északkelet felé fokozatosan magasabbodó csúcsokkal: Zergehegy 429 m, Erdődy-hegy 472 m, Kis-Javornik 595 m, Smelech 709 m, mely egyúttal legmagasabb orma e résznek. Északkelet felé ismét alacsonyabb a gerincz. Mély nyergek nem réselik a tulajdonképpeni Kis-Kárpátokat, mert a pozsonyi alagut fölötti úthágó nem annyira ilyenül, mint inkább a dévény-pozsonyi 343 m-rel kulmináló szigethegy választékául szolgál. A Baba-hágó ellenben, mely Pernek és Bazin között az egyetlen országútat áthozza a hegységen, 527 m magasságú.
A Fehér-hegység triasz- és jura-rétegekből áll, melyek a tulajdonképpeni Kis-Kárpátok nyugati peremét alkotva, Széleskút és Ompitál között a granit elé kanyarodnak és délnyugat-északkeleti tarajas vonulatokban alkotják a mészkőhegységet. A Viszoka 754 m, Racksturn 748 m, Wetterling 724 m és a Burián 761 m ennek kulmináló csúcsai; az utóbbi egyszersmind az egész hegység legnagyobb magassága. A Kis-Kárpátok földtani alkotásával jeleseink közül többen foglalkoztak, így dr. Kornhuber, Pettko (1856); legújabban Beck és Vetters írták le tüzetesen egy szép nagymértékű geologiai térkép kíséretében.
A Kis-Kárpátokban hasonló kőzetek vannak, mint a Magas-Tátrában; miként Prof. Dr. Uhlig a Magas-Tátrában, úgy Beck és Vetters a Kis-Kárpátokban azt tapasztalták, hogy a gránit- és kristályos palákból álló tömegen a permi, triasz- és liasz, (jura) periodusok kvarczit-homokkőből és konglomerátból, palákból, dolomitból és mészkövekből, agyagpalából és márgapalából való üledékei nyugszanak. Miként a Magas-Tátrában, itt is a sedimentumok magastátrabeli és tátraalji alakulatokra oszthatók; amazok a triasz rétegei nélkűl a hegység belsejében találhatók, az utóbbiak a teljesebb másodkori rétegsorral a hegység szegélyét kísérik.
A tátraalji rétegalakulásban az alsó triasz rétegei között eruptiv kőzetek (melafir) fordulnak elő. Ezek a rétegek nyugati és északnyugati hajlásúak és egymásra torlódott rétegboltozatok (antiklinálisok) pikkelyeivel építik fel a hegységet. Több harántos, úgynevezett leveles hasadás szeli át az egészet, mely két hosszanti repedés vagy törés mentén emelkedik ki a környező lapályból. Az eoczén-rétegek nyugatról és a neogén harmadkori konglomerát agyag- és durva mészkőből álló képződmények és a leülepedésük korában már kialakult hegységet szigetszerűen vették körül. Diliuviális homok és lősz fedik a hegyaljának harmadkori rétegek alkotta hullámos felszinét és észrevétlenül mennek át a folyómelléki, majd mocsaras, majd homokos jelenkori (alluviális) folyóvíz lerakta, a szigetségeken széltől össze-visszaságban felhalmozott halmokkal barázdált rónaságaira. A Csallóköz hullámtérszinén legbajosabb a diluvium és az alluvium elkülönítése.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi