Pozsony keletkezése.
518Pozsony keletkezése.
Pozsony város alapításának idejét pontosan meghatározni ma még nem lehet. Nincs erre sem elégséges adatunk, sem elégséges támpontunk. Ortvay Tivadar azonban úgy véli, hogy Pozsony, a várhegy oldalán, ott, hol ma a város nyugati része terül el, mint római vásárhely alakult, a hová a barbár népek elhozták árúikat s a hol a hegyenálló védelmi telep oltalma alatt, szabad kereskedést űzhettek. Ortvay annak igazolására, hogy a vármegye kárpátalji része és főként Pozsony római kézben volt, igen ügyesen csoportosítja az eddig felmerűlt adatokat és nézetét nagyon valószínűvé teszi. Rakovszky István, ki Pozsony múltjának kutatása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, hasonló nézetben van és ő is hiszi, hogy a város a szláv uradalom idejében is megvolt, bárcsak egyes szétszórt házakból állott, és hogy virágzásnak szent István alatt indult, a ki ide szászokat és frankokat telepített le.
Kétsgételennek látszik, hogy a város első magva tényleg a várhegy alatt, ott volt elhelyezve, a hol azt Ortvay megjelöli. Ezt bizonyítja ugynis az a körülmény, hogy míg a város jelenlegi területéből a mai Széplak-utcza környéke, a hol a vár vendégnépeitől lakott Széplak falu állott, az a terület, mely Széplak és a Vödricznek nevezett rész között feküdt, erdőborította várföld volt, ellenben maga a váralja, a Vödricz, a mai Zuckermantl nem volt az, holott rendesen éppen a vár alatt fekvő végek tartoztak volt a várakhoz. Ennek más okát adni igazán nem tudjuk, mint ha feltételezzük, hogy a várispánság szervezésekor e helyen már lakott község terület el, a melyet a király nem korlátozni, hanem fejlődésében előmozdítani óhajtott.
III. Endrének a pozsonyi polgárok vámmentességét megerősítő oklevele.
Eredetije a pozsonyi városi levéltárban
Természetes, hogy Pozsonynak kezdetben csupán egyszerű községi szervezete volt s mint ilyen a vármegyei törvényhatóság felsőbbsége alá tartozott. Ez a községi szervezet azonban, ama kiváltságos helyzetnél fogva, a melyet e hely hazánk történelmében, fekvése következtében, elfoglalt, csakhamar városias színezetet öltött s hihető, hogy e tekintetben már első királyaink is különféle szabadalmakkal ruházták fel. Mivel azonban a várost 1271-ben Ottokár cseh király hadai felégették s ez alkalommal úgy a városi, mint a káptalani levéltár elpusztult, az első beigazolható adat Pozsony városias jellegére nézve az a szabadalomlevél, a melyet 1291-ben III. Endre király adományozott.
